Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 7-8. szám - P. Szabó Ernő: Valaki, a Szamárhegyről

amiben nagy szerepet játszott, hogy perünket hat napig a szentendrei városháza dísztermében tárgyalták nyilvánosan. Három nagy hír keringett akkor a világsajtóban: Angela Davis meghurcolása, a moszkvai szabadtéri tárlat eldózerolása és a szentendrei éjjeliőr - ez voltam én — kálváriája. Ez nagyon híressé tett bennünket. A hivatal képtelen volt disztingválni, nem érzékelte, hogy bennünket csak a művészet, és a gátlástalan önkifejezés foglalkoztat, s szemernyit sem érdekel a politika. Mai fejjel meg is értem őket, any- nyira hülyék voltak az emberek, ma is azok. Mikor bilincsbe verve hoztak bennünket a tárgyalásra, fiatalok tömegei voltak az utcán. Titosrendőrök kergettek rúdra emelt kamerákkal menekülő fiatalokat. A belügy figyelmét évekig éreztük még egyébként, igyekeztek minden kapcsolatunkat figyelemmel kísérni. A kiállításmegnyitókon persze tudtuk, ki az emberük.-Az idősebb művészkollégák mennyire figyeltek rátok? Egyáltalán, kik voltak azok, akikre figyelni lehetett? Magyarán: kik voltak a fiatal szentendrei művészek? Kik hozták létre a Vajda Lajos Stúdiót?- Barcsay Jenő volt az első, aki kiállt a szabadtéri kiállítások mellett, és Deim Pál. Később, 1975 körül Farkas Adám segített sokat a tagoknak a Fiatal Képzőművészek Stúdiójába való bejutásban. A többiek, főleg eleinte, nem sokat törődtek velünk. A csapat pedig spontánul szerveződött a szabadtéri tárlatokon. A stúdiót magát nem is mi csináltuk, hanem a hatalom, amelyet irritált a mi puszta létünk is. Rendet akart, szervezettséget, olyan helyzetet, amelyet ellenőrizhet. Mondtuk, a miénk teljesen lazán szerveződő közösség, mindig változik. Akkor is lenni kell valaminek, mondták, akkor lehet kezelni az ügyet. Ideadták a Péterpál utcai barokk épület pincéjét. Jó, akkor legyünk tagjai valamilyen szervezetnek, egyeztünk bele. Kérdeztük, ki legyen a stúdió tagja? A hivatal azt mondta, aki itt van. Éppen mi voltunk itt akkor. De ez nem azt jelenti, hogy ez volt a tagság. Sosem szedtünk tagdíjat, nem volt aláírás arról, hogy ki lép be vagy ki. A Vajda Lajos Stúdió igazából és hivatalosan a rendszerváltozás után jött csak létre, amikor kulturális egyesületté kellett alakulni, hogy kezdhessünk valamit, jogaink legyenek. De ma is abszolút szabálytalanul működünk, a lehető legtágabb, leglazább szervezeti keretek között. Azt szoktam mondani, a stúdió olyan, mint az edvinizmus: „akinek a léte az űrben speciálisan bizonytalan, mind tagja lehet”. Ami azután történt, az a legkülönbözőbb helyeken, a legkülönbözőbb variációkban jött össze.- Kitől származik a név?- Én improvizáltam a névadót, hiszen Vajda Lajos művészetét tiszteltük. A hatóság azt javasolta, legyünk szakkör. Hát azért azt mégse, mondtuk, így lettünk stúdió. Pénzt nem adtak, de megcsinálták a pincében a világítást, adtak anyagot. Mi persze örültünk, mert így is, úgy is azt csináltuk, amit akartunk.- Kik rejlenek a „hatóság” megnevezés alatt?- Rozgonyiné, Hanesch „elvtárs”, Perjéssy Barnabás tárgyalt velünk. Kellett hivatalos vezető is, formailag legalább, aki a hatóság felé leírja céljainkat. Ez lett Tóth Antal művészettörténész. így védte le magát a hivatal, így lett stúdió, alapszabály. A megyei művelődési központhoz tartoztunk, bármit csináltunk, előtte tervet kellett leadni a művháznak, kijöttek, megnézték, miről van szó.

683