Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 7-8. szám - Bohár András: Avantgárd '89-'99
17 Mozsgai Anikó: Papír 1999. Vár ucca tizenhét könyvek Veszprém 18 Bari Károly: Díszletek egy szinonimához 1994., Magyar Műhely, Párizs-Bécs-Budapest 19 Ennek a műformának jellegzetes nemzetközi és hazai példáit elemzi L. Simon László átfogó tanulmányában: Konkrét költészet- konkrét vers 1997/98. Jelenlét, 18. szám 20 Petőcz András: Non-figuratív. 1989. Magyar Műhely, Párizs-Bécs-Budapest 21 Molnár Katalin: Te ki vagy? 1990, Párizs 22 Halmi-Horváth István: Populus, 1999. Vár ucca tizenhét könyvek Veszprém 23 Az Egy paradigma lehetséges részletéről lásd: Bohár András: A konkrét költészet esélyéről. 1998. Árgus, 1. szám. 24 Erről lásd. Bohár András: A folyamat azonossága 1994. Magyar Napló július 8. (Kelényi Béla: Dél/idó' 1993. Magyar Műhely, Párizs-Bécs-Budapest) 25 Erről lásd az Ahogy megmutatkozik a poézis, valamint a Mű-egész alakváltozásai című dolgozatomat. In.: Géczi János: Képversek 1996. Orpheusz könyvek 1996. 21-23. o., valamint Sz. Molnár Szilvia Kép(zet)eink könyvének színvonalas elemzéseit 1999. Vár ucca tizenhét könyvek, Veszprém 26 Vö. Bohár András: Tájak, tájékozódási pontok. 1999. Új Forrás, 9. szám, valamint Boldog békeidők háborúban. 1999. Jelenlét 23-24. szám 27 Vö. Szombathy Bálint: Elektropoézis faxon (Bohár András: Plótinosz álma. 1999. Magyar Műhely Kiadó, Bp.) 1999. Kritika 10. szám 28 Vö. Szombathy Bálint: Műfajteremtők az ezredvégen (Nagy Pál és Papp Tibor könyveiről) 1999. Új Forrás 9. szám. 29 Jacques Derrida: Grammatológia. I. Transzformálta Molnár Miklós 1991, Magyar Műhely, Párizs-Bécs-Budapest, Petőfi S. János: Ajelentés értelmezéséről és vizsgálatáról. 1994. Magyar Műhely, Párizs-Bécs-Budapest, valamint a Balassi Kiadó-BAE Tartóshullám sorozatában megjelent köteteket (Flusser, Virilio, Böhringer, Mezei Árpád, Beke László), az Athenäum folyóirat számait, a Kijárat Kiadó köteteit (Kép, fenomén, valóság, Narratívák, 1., 2. 3.,), ahol az esztétikai és képzőművészeti perspektíva nézőpontjai együttesen jelenítik meg a korszellemhez való igazodás és távolságtartás lehetőségét és a műfaj interpretációs lehetőségeinek továbbgondolását. 30 Vö. Kulcsár-Szabó Ernő: Az új kritika dilemmái - Az irodalomértés helyzete az ezredvégen 1994. Balassi Kiadó Bp. 31 Nagy Pál: Az irodalom új műfajai 1995. ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete - Magyar Műhely, Bp. 1995. 32 Bujdosó Alpár: Vetített irodalom 1993. Magyar Műhely, Párizs-Bécs-Budapest 33 Papp Tibor: Múzsával vagy múzsa nélkül? Irodalom számítógépen 1992, Balassi Kiadó, Bp. 34 Vizuális költészet Magyarországon I. Kilián István: A régi magyar képvers (Nagy Pál és Dig Higgins bevezetésével), Vizuális költészet Magyarországon II. Válogatás a XX. századi vizuális költészetből (szerk. Kovács Zsolt, L. Simon László), a bevezető tanulmányt Papp Tibor írta: Ige és kép címmel; ahol a kétdimenziós statikus vizuális munkák tipologizálására tesz kísérletet a különböző rendezőelvek figyelembevételével: topo-logikus, toposziuntaktikus, ikono-lo- gikus, kalligramma, ikonoszintaktikus, tipográfiai sémát követő, tyichoszintaktikus, antiszintax- tikus, lettrista vizuális, lettrista hipergrafika és koncept. 35 Kulcsár-Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991., 1993. Argumentum, Bp., 148. o. 36 Szegedy-Maszák Mihály: Az irodalmi kánonok 1998. Debrecen 7. o. és vö. Bohár András: Kanonizált irodalmak, avagy a továbblépés esélyei 1999. Magyar Napló 9. szám 669
