Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 4. szám - Kakuszi B. Péter: Márai Sándor Németországról
rekonstruált napló. 1922 októberében és novemberében az említett kassai napilapban foként Napló címmel jelennek meg írásai - többségében a „Kassai Napló Vasárnapja” című mellékletben és ezekben jórészt németországi tapasztalatairól ír. Ez pontosan az az idó'szak, amikor - a német lapokkal szinte teljesen megszakad a kapcsolata. Ugyanakkor egyre több írása jelenik meg a Kassai Naplóban. A németországi tapasztalatok közül az egyik legerőteljesebb a háborút és forradalmakat követő' szegénység, a holnap nyomasztó kiszámíthatatlansága okozta beletöró'dés. Többek között erről ír az Orient-express című cikkében.23 Ez az írása - a Dritte Klasse24 című cikkét és még néhány írást leszámítva - egyedülálló abban a tekintetben, hogy forrása elsősorban maga a vonaton eltöltött idő. Az Orient-expressen Salzburg és München között megtett út során egy, a külvilágtól hermetikusan elzárt világ mindennapjainak részesévé válik, ugyanakkor megőrzi a megfigyelő pozícióját. Mintegy két órányi időre „vendég” egy számára idegen életformában. Az írás - formailag is elkülönülően - a „kint” és a „bent” ellentétére épül. Az első szakasz a „kint” világa, vagyis azoké, akiket minden szempontból sújtanak a háború következményei. Ezt támasztják alá a salzburgi nyomasztó tapasztalatok, amelyek Németországban is tipikusak. A kint világa tehát a háború utáni trauma: az elszabadult, követhetetlen infláció, a beletörődött közönyös hangulat. Márai émelyeg a Salzburgban tapasztalt önáltatástól, melyben nemcsak a túlélési taktikát, hanem a tényekkel való szembenézés képtelenségét is benne érzi. Mind az osztrák „svindli”, mint a „bent” légköre, -vagyis a háborúból meggazdagodottak hermetikusan elzárt világa - taszítja. A „bent” légköre jól meghatározható morális okok miatt is zavaró. itt senki nem számol, mintha ezeknek az embereknek az élete nem ismerné a pénzt, s testük nem hat év háborúban puffadt volna ilyen kövérre.”2S A ,leint” világa elviselhető számára, mert a két világ morális megítélése között a különbség nyilvánvaló: Ausztrián és Németországon át, ahol a csapdosó esőben két nép robotolja lerongyolt napjait, lélegzet nélkül rohan át kivilágított, csukott ablakaival az Orient-express. Hogy a nyomor maga valahogy be ne érjen.”26 Az Orient jelképként jelenik meg a cikkben. Nemcsak a gazdagságot jelképezi, hanem az elzártságot, érinthetetlenséget is. „A luxusvonat Münchenig nem ereszkedik le semmilyen városhoz. Úgy megy át az országokon, mintha egy hercegnő átkocsizik a városon, elérhetetlenül.”27 A háború után az egész németséget foglalkoztató problémák egyike a Ruhr-vidékkel kapcsolatos elhúzódó politikai feszültség Németország és a győztes hatalmak között. A Német szemle28 című írásában a politikai tudósító viszonylag tárgyilagosabb stílusával él, míg a Kis, német képek29 című cikkben a szerző intenzív jelenléte nyilvánul meg - többek között magukban a kis történetek kiválasztásában is. A Kis, német képek első darabja, a Ruhr-vidékkel kapcsolatos rövid írás, egy paradoxon. A Ruhr válságövezetéből érkező utas nyugodtabbnak tűnik az őt kérdésekkel elárasztó fővárosiaknál. A félelmet és értetlen tanácstalanságot nem ő, hanem sokkal inkább az őt körülvevő kérdezők sugallják. Megnyilatkozásai a túlélést lehetővé tevő jiekünk élnünk kell” érzés és gondolat köré szerveződnek. A „nagypolitika” akarata és a válságot túlélni vágyó milliók életigenlése nem találkozik, és ennek oka nem 348
