Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 3. szám - Antall István: Kő Pál plasztikus világa

A főiskola Engem Somogyi Jóska választott ki. Én soha az életben be nem kerültem volna a Képzőművészeti Főiskolára, hiába bíztam a képességeimben. Pátzay nemcsak a munkáimat utálta, de azt is, hogy megváltam a nemesi nevemtől, a Maczky névtől és Kő Pál lettem. Szabó Iván és Mikus Sándor pedig annyira más szem­léletű mesterek voltak, hogy szóba sem jöhettem náluk. Kő Pál magatartása ugyan „kifogásolható” a Képzőművészeti Gimnázium utolsó évében, rajzolás­ból és mintázásból jelest kap, ötös testnevelésből, négyes művészettörténetből és minden egyébből elégségest szerez. 1961-ben leérettségizik. Milyen véletlen(l): 1963-ban kerül a Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszékére tanítani Somogyi József. Kő Pál addig is minden esztendőben felvételizik (ekkor éppen katonaruhában). Ám még a katonaság sem kezdőd­het zökkenőmentesen, hiszen a sorozás otthon, Hevesen történik. Apa pedig még ekkor is, az 1956-os forradalomban vállalt szerepéért, börtönben ül. Ä helyi vezetők megbízhatatlanná akarják nyilvánítani a gyanús ember gyere­két, s el akarják tanácsolni a katonaságtól is. Bármilyen furcsa mai szemmel, ez akkor egy katonaapa gyermekének a legnagyobb dráma. A Maczky gyerek be akar vonulni! Minden tradíció, minden érzelmi szál efelé húzza. Ráadásul ekkorra esik névváltoztatása is. A belügyminiszter 2850/1961 sz. engedélye alapján, az állandó gyanakvás és zaklatás miatt nevet változtat. A három beadott név: Poór Zsolt, Moór Levente és Kő Pál közül a belügyminisztérium a Kő Pál nevet hagyja jóvá. A botrányos sorozás után Abasárra kerül, onnan Zalaegerszegre. Megszokhattam az új nevemet. Mást sem hallottam, csak Kő honvéd mossa fői a folyosót, Kő honvéd húzza ki magát, Kő honvéd csinálja ezt, csinálja azt... A rendkívül igyekvő, jól sportoló, kiváló fizikai adottságú újoncot Zalaegerszegről Nagyatádra küldik tisztesiskolára. Én tudtam, hogy figyelnek és mindent jelentenek rólam, hát mintakatona lettem. Nagyatádon hadműveleti térképeket rajzol, ami kiváló fegyelmező gyakorlat a rajzolásban. Szebeni György alezredesnél vizsgázik a képzés végén, s a tisztnek megtetszik a kiskatona elszántsága, nyíltsága, magával viszi Kaposvárra a hadosztály­hoz. Somogyországban hamar otthonra talál. Van vasutas képzőművészeti kör, rendszeresen kijárhat rajzolni, mintázni. Ruiz György és Gerő Kázmér szakmai irányítása mellett Lóránt Jánossal, Bors Istvánnal, Szekeres Emillel köt életre szóló barátságot. Itt laknak gimnáziumi osztálytársának Swier- kiewitz Robinak a szülei, ők is befogadják. A múzeum igazgatója a kiváló költő Takáts Gyula egyenrangú művésztársként beszélget velük, kijárhatnak a Római villába a Rippl-Rónai képeket csodálni, megismerkednek Martin Fe­renc friss, nyugatos szellemű munkáival. Kő honvéd kint lakhat a városban. Télen a tisztiklub színpada mögötti kis dekorációs szobában, nyáron pedig a tekepálya fedett priccsén. Még egy domborművet is készít a tisztiklub szá­mára, táncoló leányalakokkal. S ugye az ilyen munkához modellek is kelle­nek... Eléggé zsenge munka, de én nagyon szeretem, úgy tudom ma is megvan. Szebeni György jóvoltából mehet el felvételizni. S ekkor, két sikertelen próbálkozás után Somogyi József a saját osztályába fölveszi. Szentirmai Zol­tán, Gyurcsek Ferenc, Baksa-Soós Krisztina, Raffai Béla, Korényi Dalma, Vár­nagy Ildikó, Medve András, Bjelev Dimiter és Kő Pál a teljes Somogyi osztály névsora. A szerencsében volt egy adag szerencsétlenség is. Somogyi József a 258

Next

/
Thumbnails
Contents