Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 3. szám - Bratka László: Felhőkönyv
szórták le fölöslegessé vált bombáikat. És az utóbbi időben a falu tudatalattijából elszabadult léggömbként felmerült egy egytonnás bomba. Hogy állítólag a kertek alatti patak árterületére, a Pocskos rétre hullott. Illetve nem is állítólag, hanem állítólag tényleg. Azokat nem kérdezhetik, akik akkor látó szemmel láttak, mert mára úgy megöregedtek, annyira megcsúnyultak, hogy a műsorkészítés fundamentális szabályai szerint képtelenség lenne a mindenben mérvadó helyi tévé kamerái elé állítani őket. A mindentudásra imidzseló'dött tévés személyiségek viszont akkor még nem éltek. Ezért aztán heves szakértelem-szelek tépdesik ki egymás markából a bomba-léggömböt. Egyes vélemények szerint tíz-tizenöt méterre süllyedt a vélhetően homokos, iszapos talajba, és ha robban - ha egyáltalán robban - legföljebb lesz egy kis durranás, és aki éppen arra jár, annak nem lesz szerencséje (hát nem kell arra menni!). Mások szerint viszont reménytelen a helyzet. Tudniillik a falu és környéke vélhetően egy feltöltődött gránittölcsér tetején terül el. És ha a súlyánál fogva leeszi magát a tölcsér aljáig a bomba - olyan biztosan, ahogy a kutya valamelyik nemesebb szervéig eljut a testébe fúródott toklász -, és ott robban, és a robbanás hatása - éppen a tölcséres talajszerkezet miatt - fölerősödik, hatványozódik, akkor először is földobja a felhőkig néhány száz méteres körben az egész mindenséget... Az átváltozóművész Tervgazdasági beosztással járhatta az országot, a faluban legalábbis mindig november utolsó hetében tűnt fel, és végezte néhány este a kis utánfutóból előrittyentett hatalmas sátorban a mutatványait. Aztán, ötven éppen csak elmúlhatott, varázsütésre elkezdett öregedni. Lehet, hogy a Zsigulija hátsó ülésén való csomóbakötött alvás sajgása akkumulálódott, és ettől támadt lelke fogzománcán az első repedés, és kezdett el odabent minden odvasodni. De az is lehet, hogy a vajdlingok miatt sokallt be, mert valami neurotikus módon irtózott tőlük, és amikor háznál aludt, láthatott épp eleget, hisz még a mai falusi életet is át meg átszövi a vajdling- motívum. Egyre többet hibázott, mind gyakrabban hozta magára kenődve az ismeretlen dimenziók szagát, üzenetét. Gyakran jött ki mutatványaiból másképp, mint ahogy bement. Először tevepúp maradt végleg a hátán, aztán denevérszárny lett a púp mellé, de például térde is három van: egy arany, egy ezüst és egy vas csuklószerkezet. És amikor a jobb keze is megmaradt felhőpamacsnak, és nem tudott tovább vezetni, a faluban ragadt. És a Bajor Sörpalota pitbull-természetű gazdájának lelkében is megszólalt valami, talán gyerekkorában hallott hang, és a Palotába fogadta. Éjszaka a pult alatt alhat, nappal meg az üres fröccsöspoharakat hordja vissza. A vendégeket is tudja mulattatni. Ismeri a bombával kapcsolatos összes, egymást kizáró véleményt, és a pillanatnyi elvárásnak megfelelően képes is nekik őszinte hangot adni. De hallgatni is tud, mint például most is, amikor mindenki a tévére mered, mert arról van szó, hogy a Csömödér Jolán és a Dömödön Zádor esküvőjén (a születendő gyerek fejét már baltával faragják 194
