Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 2. szám - Tóth Péter: Egy befejezetlen és kiadatlan toldalék a múlt század első harmadából

8 Kollár Ádárn (1718-83): jogtudós; a bécsi császári udvari könyvtár első' írnoka (1748), könyvtáró're (1758), igazgatója (1773).

9 Hedvig [Jadwiga] (1374-1399): Nagy Lajos kisebbik leánya. 1383-tól lengyel királynő.

10 Erzsébet (1436-1505): Albert és Erzsébet leánya; IV. Kázmér (1447 - 92) felesége.

11 Beatrix: előbb Hunyadi Mátyás, majd II. Ulászló felesége. Mátyással 23 éves korában, 1476-ban kötött házasságot.

12 I. Zsigmond és Zápolya Borbála házasságkötésére 1512-ben került sor.

13 Frangepán Katalin: Frangepán János leánya. (SZINNYEI: MIÉM III, 718.)

14 Báthory Grizeldisl583-ban lett Zamojski Jánosnak, a lengyel királyi kancellárnak a felesége. (SZINNYEI: MIÉM I, 670.)

15 Lorántffy Zsuzsánna: (1600-1660); I. Rákóczi György felesége

16 Ratisbona: Regensburg

17 Balduin Dorottya a német nyelvű ének címe magyarul: Jézus, életem élete

18 Petróczi [Petrőczi] Kata Szidónia: (1662-1708), műfordító, költőnő. Csaknem félszáz versét egy kéziratos énekeskönyv tartalmazza.

19 Ujfalusi Judit: a nagyszombati Szent Klára szerzetének apáca-fejedelemasszonya. Itt említett művének a XIX. században több átdolgozott kiadása is volt. (SZINNYEI: MIÉM XIV, 626 - 7.)

20 Viczay Anna Terézia: a nagyszombati Szent Klára szerzetesrendjének apácája.

21 KORÁNYI (II, 719.) szerint Frangepán (Ozolyi) Flóra: Frangepán Ferenc leánya a mű fordítója. A pozsonyi Szent Klára-rendi apáca Ozolyi néven adta ki a fordításait. Szinnyei József egyéb munkáit is említi. (SZINNYEI: MIÉM III, 717 - 8.)

22 Bataviai Lugdunum: Leiden

23 Bethlen Kata önéletírása a hely és az évszám megjelölése nélkül jelent meg. Szinnyei más művét is említi. (SZINNYEI: MIÉM I, 1024 - 25.)

24 Dániel Polyxena: Dániel István és Pekri Polyxena leánya, Wesselényi István neje (1742). Az ezüst rostélyokban fénylő arany alma. Kolozsvár, 1776. Több műve kéziratban maradt. (SZINNYEI: MIÉM I, 597 - 8.)

25 Bárczay (Bártzay) Klára itt említett fordításának további kiadásai is voltak: 3 1795, 4 1803, ill. 3 Vácz, 1804. (SZINNYEI: MIÉM I, 576.)

26 Dániel Polyxena leánya; Szinnyei József szerint nem Bethlen Lajosnak, hanem Bethlen Lászlónak a felesége. 1807-ben hunyt el. (SZINNYEI: MIÉM XIV, 1535.)

27 Saur Josepha [Joséfa] (?-?) Szinnyei szerint Saur Joséfa könyve nem eredeti munka, hanem fordítás: Becsületes embereknek kézi könyve, avagy mindenütt és mindenkoron szükséges regulák. Az eredeti mű szerzőjét azonban nem említi. (SZINNYEI: MIÉM XII, 277 - 8.)

28 Dániel Polyxena leánya, gr. Teleki Ádám neje, 1786-ban hunyt el. Az említett művet Windheim Krisztián Erneszt fordította. (SZINNYEI: MIÉM XIV, 1537 - 8.)

29 Bécsi Kivonat az Európai Újságokból 1789. 95. A német szöveg magyarul így hangzik: Magyarországon, Pesten van egy tudós hölgyünk, Heilbron Anna Mária, egy ritka tudós, aki héberül, görögül, latinul, magyarul és németül egyformán jól beszél és ír, és 15 éves korában már mint görög és héber nyelv tanára ismert. [Nemes Gáspár fordítása]

30 Pádua: Padova

31 Heilbronn Anna Mária munkái feltehetően idegen nyelven jelentek meg. (SZINNYEI: MIÉM IV, 625 - 6.)

32 Molnár Borbála (1760-1825): költőnő, fordító. (SZINNYEI: MIÉM IX, 176 - 8.)

33 Artner (Mária) Terézia (1772-1829): a német irodalomban Theone néven ismert írónő.

Szinnyei József 12 német nyelvű művét sorolja fel. (MIÉM I, 256 7.)

34 Vályi Klára: Kováts Gábor özvegye. Másik művét (Magyar Tempe. Vácz, 1807.) Horváth József Elek nem említi. (SZINNYEI: MIÉM XIV, 813.)

35 Fábián Juliánná (17657-1810) Bédi Jánosné. Művének pontos diné: Verses levelezés, a melyet folytatott gróf Gvadányi József magyar lovas generális nemes Fábián Juliannával (...) Pozsony, 1798. (SZINNYEI: MIÉM III, 26 - 8.)

36 Baumberg Gabriella (1766-1839): Batsányi János felesége, költőnő. Verseit Batsányi rendezte sajtó alá 1805-ben. Horváth József Elek a forrás megnevezése nélkül közli „Mädchen, wollt ihr glücklich segen” kezdetű német nyelvű versét.

37 Pichler Karolina Hasonlatosságai, Pest, 1807. (SZINNYEI: MIÉM V, 1360.)

38 Szinnyei nem említi, hogy a pasquillusra írott versét kinyomtatták. (SZINNYEI: MIÉM XIII, 1250 - 51.)

178