Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 11-12. szám - Gyürki Katalin: Az Ördög és megjelenési formái Dosztojevszkij művészetében

képviselik, amely szépség a talánya miatt ad lehetőséget a hasonmás-létre. Nasztaszja Filippovna arcát ugyanis Adelaida - egy Nasztaszjáról készült fénykép alapján - így jellemzi:

Micsoda hatalom! — kiáltott fel Adelaida, és mohón bámulta a képet nénjének válla mögül.- Hol? Miféle hatalom? - kérdezte élesen Lizaveta Prokofjevna.- Az ilyen szépség hatalom! — mondta nagy hévvel Adelaida. - Ilyen szépséggel fel lehet fordítani a világot!”19

Ebben az összefüggésben nem tartom véletlennek, hogy Nasztaszja Filip- povnáról nem a herceg vélekedik így. Ugyanis - véleményem szerint - Miskin ezt a Nasztaszjára vonatkozó megjegyzést egy másik képpel kapcsolatban mondja el. Arra a jelenetre gondolok itt, amikor Miskin meglátogatja házában Rogozsint, vagyis arra a jelenetre, amely a regény férfi hasonmásai között játszódik le. Miskin ugyanis Rogozsin lakásának egyik szobájában Hans Holbein képének, a keresztről levett Megváltó ábrázolásának másolatát meglátva, ezt mondja:

„De hát ennek a képnek a láttára némelyik ember még a hitét is elveszítheti.”

És erre Rogozsin így válaszol: „El is vész az!”20

Láttuk, Miskin Alekszandra egyszerű, nem talányos szépségét is egy Hans Holbein képhez hasonlította. Az a Holbein-kép nem másolat volt, hanem eredeti, egy egyszerű női szépséget ábrázoló kép. A Holbein-másolat azonban, mivel nem eredeti, már ebből a másolat-jellegéből következően is rejt magában valami talányt, mivel nem lehet róla eldönteni, mennyiben hasonlít vagy mennyiben tér el az első változattól. Ugyanúgy, ahogy a fénykép (itt Nasztaszja Filippovna fényképe, amit Adelaida elemez) is talányos, hiszen ez sem adja vissza az arcvonásokat teljes eredetiségükben. így - a Hans Holbein másolat talányosságát látva - Miskinben Nasztaszja Filippovna arcának talányos szépsége idéződhet fel, és ez a benyomás mondathatja vele a fent idézett szavakat a hit elvesztésének lehetőségéről. Az ördögi szépségű nő ugyanis a benne hinni kezdő férfiakban elindítja az Isten megtagadását, az Istenben való hit elvesztését (lásd Rogozsin megjegyzését), de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az Istenben való hit teljes mértékben megszűnik. Ugyanis csak az Ördög szemszögéből tarthatjuk elfogadhatónak azt, ,hogyha az Ördög be is van bizonyítva, abból még nem következik, hogy be van bizonyítva az Isten is”, de az Ördögben hinni kezdő ember szemszögéből már egyáltalán nem, hiszen láttuk, hogy az egyikben vagy a másikban való hit csak a hit két oldala, amely két oldal közül hol az egyik, hol a másik kerekedik fölül, de megszűnni egyik sem szűnhet meg teljesen. „Hiszen az emberben benne van a sötét elv egész hatalma, ám egyszersmind a fény egész ereje is.”21 A két hit — hasonmás mivoltuk következtében — egymást feltételezi. S ha ezt a két hitet a férfiak lelkében a szakralizált isteni és a szakralizált ördögi nő egyesíti, akkor azokat sem lehet egymástól szétválasztani, egymástól elkülöníteni, hiszen ők is csak együtt létezhetnek.* Emiatt hiába figyelmezteti maga az ördögi nő, Nasztaszja Filippovna a férfiakat arra, hogy:

Megyezzétek meg, vagy tisztességes nővel tartsatok kapcsolatot, vagy tisztességtelennel, ... csak egy választás lehetséges! Máskülönben okvetlenül belegabalyodik az ember!”22, ezt a belegabalyodást a fent kifejtettek értel1057