Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 11-12. szám - Ćurković-Major Franciska: Újabb híd a Dráván

tovatűnt éveit idézik. A szerző azzal fejezi be fejtegetéseit, hogy e motívumokra, amelyek rendszer-szerűen előfordulnak Krleza műveiben, fokozott figyelmet kell fordítani. A fejezet utolsó tanulmánya: Miroslav Krleza Magyar- országon. Krleza 1922-ben jelentette meg Petőfi és Ady, a magyar irodalom két lobogója című tanulmányát, majd 1930-ban az Ady Endre, a magyar lírikus című esszéjét. A szlavista Bajza József Horvát költő Ady Endréről című cikkében üdvözölte ezt a kezdeményezést, s ezzel a magyar irodalmi élet figyelme Krlezára irányult. Az első könyvet, amely Krlezával magyarul foglalkozik, Fejtő Ferenc írta Érzelmes utazás címen. Ady Endre forradalmi felismerését, amelyet A magyar jakobinus dala költeményében mondott ki a Duna menti népek közös sorsáról, Krleza is vallotta. A két világháború közötti időszak magyar kultúrájának legjelesebb képviselői is Közép-Európa kis népeinek összefogását hirdették. Németh László Híd a Dráván című esszéjével nemcsak a szomszédos népek irodalmára hívta fel a magyar olvasóközönség figyelmét, hanem azt is szorgalmazta, hogy a kelet-európai és közép-európai népek megismerjék egymás kultúráját. A II. világháború után, 1947-ben Krleza Magyarországra látogatott. Ezt követően ismételten megnőtt az érdeklődés Krleza művei iránt: fordították és kiadták őket, 1958-ban bemutatták A Glem- bay Ltd.-1. Lőkös végül rövid áttekintést ad a fordításokról, kiadásokról és a legfontosabbb monográfiákról, majd Krleza rendkívüli népszerűségét konstatálja Magyarországon.

Már az előző rövid utalásból is látható, hogy Krlezat sokan olvassák, és sokan foglalkoznak műveinek tanulmányozásával is. Nem szabad azonban azt hinni, hogy csak Krlezára irányulna a figyelem. Lőkös könyve azt bizonyítja, hogy más korok és írók iránt is van érdeklődés. Sajnos, a magyar kroatisták és komparatisták magyar nyelvű publikációi nem hozzáférhetők a nem magyar olvasók és kutatók számára, ezért nem is kelthetnek megfelelő visszhangot. Lőkös István könyvének azért nagy a jelentősége, mert horvát nyelven egy kötetben találhatók meg a tanulmányok (nagy részük előzőleg különféle folyóiratokban látott napvilágot), betekintést engedve a horvát és a magyar irodalom legjelentősebb korszakaiba, jelenségeibe és képviselőinek legkiemelkedőbb műveibe. Ezáltal folytatja és ápolja az eddigi kölcsönös kapcsolatokat és mindkét irodalom nagyjainak azon hagyományát, amely a továbbiakban is kötelez bennünket.

István Lőkös: Hrvatsko-macTarske knjizevne veze. Matica hrvatska, Zagreb, 1998

1007