Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 11-12. szám - Ćurković-Major Franciska: Újabb híd a Dráván

hoz. Ezekben az irodalmakban a szerző szerint a szimbolizmus mellett megjelenik a népi és nemzeti öntudat; fejtegetését azzal zárja, hogy Ady Endre, Ivan Cankar és Anton Gustav Matos műveiben a társadalmi elkötelezettség párhuzamait konstatálhatjuk. A következő tanulmány az Expresszionista reflexiók az Osztrák-Magyar Monarchiáról és az I. világháborúról, amelyben a szerző a horvát, magyar és szlovén expresszionizmus egymás közötti problematikáját illetően fejti ki gondolatait. Az expresszionizmus ezekben az irodalmakban annak tükrében jelentkezik, hogyan élték meg a monarchiát, majd ennek logikus következményét, az I. világháborút. Mivel az élmények forrása azonos, várhatóan nagymértékben meghatározza az egyes írók, költők művészetét nemcsak az expresszionizmus időszakában, hanem a háború után is. Ez az élmény a horvát irodalomban a legintenzívebben Krlezánál, a magyar irodalomban pedig Kassák Lajos és Szabó Dezső műveiben jelenik meg. Szabó Dezső a Galilei Körrel tartott kapcsolatot, ugyanakkor a ’Huszadik Század’ munkatársa is; ezt a folyóiratot pedig az a Jászi Oszkár szerkesztette, aki A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés című könyvével nagy hatást gyakorolt Krlezara. A Régmúlt napok című könyvében a horvát író maga is elismeri a magyar polgári radikalizmus szociális és politikai tekintetben reá gyakorolt hatását. Hogy mennyire sokrétű ez a hatás, azt Lőkös azon kijelentése is bizonyítja, miszerint ennek a problematikának külön tanulmányt lehetne szentelni. A fejezet következő témája: Jegyzetek Krleza regényeinek geneziséről. Lőkös ezzel a megállapítással kezdi: ,A volt Monarchia népeinek irodalmában aligha találunk olyan írót, aki ilyen részletességgel ismerné és ilyen átfogóan tudná ábrázolni az akkori idők társadalmi valóságát”, majd felteszi a kérdést, honnan, milyen forrásból ered ez az élményanyag. A felelet erre Krleza Pécsett a kadétiskolában, ezt követően pedig Budapesten a Ludovika növendékeként töltött éveinek története. A horvát írónak a magyar és a Monarchia-beli viszonyokról szerzett ismereteit kiegészítették a Galilei Kör vitái és Jászi Oszkár fent említett könyve is. Nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy e könyv mottója Ady Endre versének, A magyar jakobinus dalának, két versszaka, s hogy ezt a költeményt Krleza is lefordította horvátra. Mindezeket a motívumokat föllelhetjük legjobb műveiben, élményanyagának szintézisét pedig a Zászlók című regényben. Krleza regényeinek keletkezéséről szóló fejtegetését a szerző következtetéssel zárja:

,Alapvető esztétikai feltevés az, hogy a művészet nem más, mint a valóság sajátságos szubjektív transzponálása. íme, Krleza művében beigazolódott ez az esztétikai igazság”. A fejezet következő része Krleza Glembay-ciklusának magyar élményanyagáról szól. Lőkös ebben a Temetés Terézvárott című novelláról beszél, és bizonyítékokat hoz fel, amelyek alátámasztják, hogy a novella magvát a pécsi hadapródiskola valóságos eseményei képezik, a tisztek alakjainak modelljei pedig szintén Krleza pécsi és budapesti felettesei vagy tanárai között kereshetők. A főszereplő Ramong Geyza alakját Krleza legjobb barátja Bontha Géza szolgáltatta. A valóság és a művészi transzpozíció összehasonlítása után a szerző nem foglalkozik a novella formai elemzésével, hanem áttér a Krizsovec Iván című novella címszereplőjének, mint Krleza műveinek magyar motívumrendszerét összegző alakjának vizsgálására. Krizsovec Iván nem tartozik a szimpatikus hősök közé. Amikor ifjúságára emlékszik vissza, ezek az emlékek tulajdonképpen Krleza Pécsett töltött kadétkorának

1006