Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 10. szám - Gömöri György: Négy levél Szász Bélától

ami(ke)t részben a Don Quijote alapján csináltam - de nem a nevemmel. József Attila, Radnóti stb. életrajzokból gondosan kihuzigálták a nevemet, amit a szerzőit persze megemlítettek, hiszen József Attilával, Radnótival, Forgács Antallal nem egy lapot szerkesztettem (Kortárs, Szabadon, Virradat, stb.), írásaim jelentek meg a romániai Korunkban és míg a kommunista párt9 le nem tiltott, budapesti folyóiratokban és napilapokban irodalmi emigrációmban is folyvást baloldali lapoknak voltam szerkesztője, főszerkesztője (Argentínában: Új Világ, Magyar Lapok, Jövő), hazatérve Budapesten is újságírós- kodtam, míg a külügy, majd a földművelésügyi minisztérium sajtóosztályának vezetőjévé, majd tisztes fegyenccé nem lettem. Aztán könyvkiadókhoz mentem10, számos válogatást adtam ki, előszókat írtam hozzájuk, Hunyady Sándor, Conrad Ferdinand Meyer, Garcia Lorca (ami 56 után már nem az én nevemmel jött ki, akárcsak egy spanyol pikareszk-gyűjtemény), lefordítottam a Don Quijotét, Theodor Fontanetól a Jenny Treibelt, a spanyol Pérez Gal- dóstól a Zaragozát, stb. A ,Minden kényszer nélkül” egyelőre csak franciául jelent meg és németül a magyaron kívül: „Volontaires pour l’échafaud”, illetve „Freiwillige für den Galgen” ropogós szenzacionalista címekkel.11 Egyébként Szombathelyen születtem, az ottani premontrei humán gimnáziumot végeztem el, aztán a közgazdasági egyetem külügyi szakán, majd a Pázmány Péter Tud. Egy. magyar-francia szakán tanultam, mígcsak Horthyék le nem fogattak.12 Nem volt eleddig Magyarországon rendszer, ami le ne fogatott volna. Argentínában se, ahol szintén folyvást bajom volt a rendőrséggel.

írj magadról, Gyurikám, szeretném tudni, miként élsz, szereted-e az ottani életformát. Azt hiszem, én nehezen szoknám meg.

Ölel:

Béla

JEGYZETEK SZÁSZ LEVELEIHEZ

(1963. december 4-i levél)

1. „az első hónapokban” utalás arra, hogy állásomat a kaliforniai egyetemen (Berkeleyben) csak 1963 őszén foglaltam el... Itt egy fél évig csak lengyelt, később lengyelt és magyart tanítottam.

2 Heltai György (1914-1994) Nagy Imre barátja és forradalmi kormányának külügyi államtitkára, 1956 után a brüsszeli Nagy Imre Intézet igazgatója, 1964-től haláláig az amerikai Charlestonban élt, az ottani egyetemen tanított.

3 Borisz Paszternák kései verseinek magyar fordításának kiadásához kerestem szponzort. A kötetet, amelynek felét én, másik felét az Oslóban élő Sulyok Vince fordította, végül az Occidental Press adta ki Washingtonban, 1965-ben, „Karácsonyi csillag” címmel.

4 Weöres Sándor először 1963 augusztusában látogatott el Angliába, ahol a többi közt Szász Bélát, „földijét” is felkereste annak londoni lakásán. Mint ez az utalás is mutatja, később is kapcsolatban maradtak, noha Weöres elővigyázatosságból inkább Szász fiának, Mihálynak oxfordi kollégiumi címére írt.

(1964. január 28-i levél)

1. „Telegdi Elek” álnéven hosszabb tanulmányt adtam közre a „Szemle” 1963/2 számában az erdélyi magyarság helyzetének fokozatos rosszabbodásáról, s elégtétellel töltött el, hogy Illyés részben ebből tájékozódott.

2 Milovan Gyilasz „Beszélgetések Sztálinnál” című művét a Nagy Imre Intézet adta ki 1963- ban, ugyanitt jelent meg Cs. Szabó László tanulmánykötete, az „Ország és irodalom”.

3 Aleksander Wat (1900-1967) lengyel költő és esszéista ekkor éppen Berkeleyben tartóz912