Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 7-8. szám - Oliver Friggieri: Csupán egyetlen egyszer; A hullámok szava; Ne tékozold a könnyeid; A lámpa; Egy napon visszatérek; Kontraszt; Játszátok el nekem... (versek)
OLIVER FRIGGIERI Csupán egyetlen egyszer Csupán egyetlen egyszer mehetünk végig ezen a sikátoron, meg kell hát néznünk benne mindent le kell törölni a port a cipőnkről meg kell érintenünk a furcsa formákat kezünkkel ki kell ejtenünk a legszebb szót barátainknak, kik talán, akár csak mi, megfordulnak erre egyszer, csupán egyetlen egyszer. Legalább egyszer éreznünk kell: esik, mélyen szemébe nézni annak, ki ránk köszön, mert meglehet, csak egyszer gyűl a fény, számláljuk meg a csillagokat fölöttünk, mert mindegyik csupán miattunk létezik, s velünk együtt hány ki a sikátor mélyén. Üdvözöljük a napot, mielőtt még lenyugszik, és várjuk meg a holdnak felkelését, tépjük le a nyomunkban nőtt virágot, mossuk meg orcánkat a tó langyos vízében, öltsünk magunkra újabb elválásunkat, s sírjuk el megint a születés sírását, mert csupán egyszer megyünk végig ezen a sikátoron. 640
