Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 7-8. szám - Oliver Friggieri: Csupán egyetlen egyszer; A hullámok szava; Ne tékozold a könnyeid; A lámpa; Egy napon visszatérek; Kontraszt; Játszátok el nekem... (versek)

A hullámok szava

Egy nap nem volt más választásunk:

A hullámok közé menekültünk egymást szeretni. És cseppet sem zavart, hogy arcunkba fröcsköl, sőt kívántuk, hogy a csöppök végigperegjenek hevült arcunkon, hogy megérezzük a só ízét...

Gyönyörű szavakat mondott nekünk a hullám, és ma, hogy távol vagyok, szeretném emlékezetembe idézni őket, újra érezni amint arcunkba csap a permeteg.

De te nem vagy velem már,

s ha egy napon egyedül visszatérek

azt a hullámot megkeresni,

hallom majd, de nem értem meg mit beszél...

Ne tékozold a könnyeid

Ne tékozold a könnyeid ma este.

Eljön a nap

érzed összeszorul a kebled és látod, új alakot kap a mellszobor.

Érezni fogod agyad falai és tetó'i

csöndben leomlanak az álomban, mely egyre késik,

és meg kell vámod az időt,

mely múlik, hogy váljon valamivé.

Egy nap keresni fogod majd a teljes árnyékod alakját, és nem ismersz rá az emberre, aki nyomodban ott fut.

Eljön a nap, melyen pupillád a megdermedt arcodban tágra tárul, és mozdulatlan ajkad sírásra torzul, de nem sikerül neki (de hasztalan).

641