Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 10. szám - Batki Jenőné: Szombathelyi tudós tanárok

BATKI JENŐNÉ

Szombathelyi tudós tanárok

„A tudás soha nincs készen, ami készen van, nem tudás. Ahol a képzést a kutatástól, az ismeretszerzést az ismeretek alkalmazásától elszakítják, nincs egyetem.” Éppen tíz évvel ezeló'tt jegyeztem le ezeket a mondatokat Lányi Andrásnak Universitas című cikkéből (Élet és Irodalom 1989. aug. 26.). Önkéntelenül ez ötlött fel bennem, amikor a Szombathelyi tudós tanárok kötetet kézbe vettem. (Kiadója a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata). Ugyanis ennek a gondolatnak szellemében kapcsolhatók össze azok a tudós személyiségek - szám szerint nyolcán -, akikről az említett kötet szól. Szerzői a kutatást és tanítást szerves egységben látó mai tanárok, illetve könyvtárosok. Időben a mögöttünk álló két évszázadra tekintenek vissza.

E válogatás - amelyben kivédhetetlenül érvényesülhet némi szubjektivizmus - helytörténeti mű. A válogatás jellege plasztikusan összegződik az Előszót író Láng Gusztáv szövegében: „A tanulmány szerzői ugyanis meglehetősen tágan értelmezik a „szombathelyiség” fogalmát, mely a könyv egységét és apropóját hivatott biztosítani. A város, illetve Vas megye szülöttei között van, aki munkássága nagyobb részét (vagy éppen egészét) másutt fejtette ki; más esetben rövidebb-hosszabb szombathelyi tartózkodás indokolja a helytörténészi érdeklődést.” A kötetben szereplők nem pejoratívan értelmezett provincializmusa is viszonylagos, függvénye annak, hogy térben és időben honúan, hogyan közelítjük meg őket. Ami vitathatatlan: mindegyiküknek van valamiféle kötődése - születése vagy tudósi-tanári működése folytán - Szombathelyhez, Vas megyéhez.

Nos, kiknek a pályarajzával találkozhat az érdeklődő olvasó az igényes, szép kivitelezésű kötetben?

Elsőként Kultsár Istvánnal (1760-1828) ismerkedhetünk meg Tóth Péter nyelvésztanár tollából. Tóth Péter egyébként a gyűjtemény „legtermékenyebb” szerzője: még két másik tudósportré is az ő tudományos kutatói eredménye nyomán bontakozik ki és jelenik meg a kötetben: Kresznerics Ferencé és Szenczy Imréé. Visszatérve Kultsár Istvánra - ki újságszerkesztőként és könyvkiadóként is ismertté vált korában -, az ő szabad szelleme, kultúraalakító személyisége, noha 1789-től csak néhány évet töltött a szombathelyi gimnázium katedráján, meghatározó volt a város szellemi életében. Elég, ha csak egyetlen mozzanatra emlékeztetek: az ő gondozásában jelent meg nyomtatásban először Mikes Törökországi levelei 1794-ben Szombathelyen.

Kultsár Istvánról, a tiszteletbeli szombathelyi polgárról kikerekedett pályarajz olyan adatok birtokába juttathat bennünket, melyek által a felvilá934