Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 9. szám - SZEMELVÉNYEK A MAI BOLGÁR IRODALOMBÓL - Ivan Boriszlavov: Élő víz; Hírek; Mennybemenetel (versek)
Hírek Elolvastam a tegnap híreit a reggeli lapokban, és megtudott mindenki mindent, és mindenki mindent elfelejtett. Vigasz - ugye, így nevezik a feledést? De én nem vagyok hajlandó felejteni, még a töredékeit is megjegyzem annak, ami holnap fog megesni... íme - vasmacska repül az égre és szállong, segélykiáltást hallok a szomszéd planétáról, a felhő vénáit beretvával metszi át a szél, az eső a pusztában hajt ki - szívós növény, az eretnek himnuszokat harsog előtted, oltár, s kiált, a gyalog mattolja a királyt, a koldus meg tekeri a kintornát, kopasz fejebúbját vakarja, és kántáló hangon tudatja, hogy látnok, aztán megnézi tenyeretek, és megjövendöli az utakat, amiket soha be nem jártok, a szerelem szavaival kábít el benneteket, miket csak álmotokban hallotok néha, ha pedig nem - hát hívogat, hogy vegyetek reményt néhány sztotinkáért, hogy tombolájából húzzátok ki a boldogság céduláját, és megint ragyogjon csillagotok itt, ezen az égen, s nem a túlvilágin, de én ügyet sem vetek rá még ha veszítek is, bízok magamban, bízok, meggondolatlanul mások baja nem forrása boldogságomnak, de hogyan is lennék boldog, ha tudom ma: szenved mellettem valaki, míg más a pokol kemencéit fűti, s éjjel átoson a paradicsomba... 814
