Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Szerdahelyi Pál: Dr. Gaizler Gyula: A bioetika alapkérdései
melyben a hippokráteszi orvosi eskü kétnyelvű szövegétől kezdve a mai orvosi eskü-formulákig, a különböző nemzetközi Nyilatkozatok szövegéig, máshol nehezen hozzáférhető fontos és érdekes iratokig megtalálhatók. A könyv elsősorban szakkönyv biológusok számára, mégis jóval több annál! Hiszen orvosok és jogászok is haszonnal olvashatják, de teológusok, lelkipásztorok, pszichológusok, filozófusok, gyógypedagógusok és gazdasági szakemberek, sőt mindazon értelmiségiek is hasznát vehetik, akik ma felelősséget éreznek a 20. század végén végveszélybe került - és a 21. században is még remélhetőleg fennmaradó - emberi életért, az egész emberiségért. De mivel is foglalkozik a bioetika résztudománya? Ez nemcsak új és gyorsan fejlődő elméleti tudomány, hanem ma már a mindennapi életet és a közgondolkodást is jelentős mértékben befolyásoló szakterületté vált. Szempontjai nem csupán az egyes országok közéletében és törvényalkotásában jelennek meg, hanem még ennél is fokozottabb mértékben befolyásolják a legtekintélyesebb nemzetközi illetve világszervezetek döntéseit. A bioetika alapkérdéseivel behatóan foglalkozó könyvnek a szellemiségét áthatja a keresztény kultúrán alapuló európaiság. Szilárd értékrendű alapját képezi a keresztény-zsidó vallási hagyomány, a klasszikus orvosi etika és a mai katolikus egyháznak az emberről és az életről hirdetett társadalmi tanítása. Nyitott nem csak a keresztény, hanem minden életigenlő, az örök emberi értékeket tiszteletben tartó felfogás iránt is. Miről is szól részleteiben ez a könyv? Arról, hogy az Isten teremtette emberi élet egyszeri és megismételhetetlen. Szól az emberi élet páratlan értékéről, minőségéről, veszélyeztetettségéről, megmentési kísérleteiről. Ha sorra vesszük az egyes fejezeteket, rögtön érezzük a témák időszerűségét, a kérdések közgondolkodást foglalkoztató és formáló sorát, s egyszerre belekerülünk a mai művelt ember országhatárokat és földrészeket átívelő, közös gondolatainak és aggodalmainak az áramkörébe. A bioetika alapelveiről, kialakulásáról, tudományos jellegéről tájékoztat mindjárt az első fejezet, amelyben történeti áttekintést kapunk az ősi görögrómai kultúrától a 2. világháború utáni nemzetközi és magyar deklarációkig. Szól az orvoslás társadalmi szerepéről, az erkölcs és a jog kapcsolatáról, a bioetika filozófiai hátteréről is. A 2. fejezet az emberi élet szentségét és sérthetetlenségét emeli ki: itt az ember méltóságáról, a személyiség egyedi, páratlan értékéről szól, főképp római katolikus morálteológiai szempontból. A következő fejezet az emberi élet minőségéről értekezik, s ennek során a ,Jiving will”-ről, azaz az élő végrendeletről és az előzetes rendelkezésről fejti ki gondolatait. A 4. fejezet az emberi élet kezdetének és végének a meghatározásával foglalkozik. Mikor kezdődik az emberi élet: a fogantatás vagy a születés pillanatában? Jogunk van-e meghatározni életünk végső idejét, s mik a halál beálltának meghatározói: agyhalál, utolsó szívdobbanás, vegetatív élet - öntudat nélkül? A következő szakasz tárgya a mesterséges megtermékenyítés, ennek során a klónozás és az Angliában lefagyasztott embriók elpusztításának problémája is előkerül. Külön fejezet szól az abortusz kérdéséről, annak etikai, orvosetikai és jogi összefüggéséről. Az alaphangot itt az „Elet evangéliuma” c. pápai en- ciklika adja meg. A 8. fejezet a tájékoztatás fontosságát hangsúlyozza, de szól 74
