Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 7-8. szám - Jerzy Stempowski: Dosztojevszkij lengyel regényalakjai

regényeiben sokkal kevésbé szembetűnőek. Az az állítás, hogy Dosztojevszkij idegengyűlölő volt, gyűlölettel teli szavakkal írt le minden külföldit,, köztük a lengyeleket is, túl általános és nem is kellőképpen megalapozott. Először is nem minden külföldit ábrázol negatívan. Pozitív szereplők egész légióját al­kotják az olyan személyek, mint Mr. Astley, Schneider doktor és mások. Az a jelenség, amit Dosztojevszkij xenofóbiájának nevezhetnénk, bizonyos szigorúan elhatárolt övezetre korlátozódik, és a moralista intoleranciája vál­totta ki, amire még később visszatérünk. Akkor sem kapunk jobb eredményeket, ha vizsgálatainkban Doszto­jevszkij személyes élményeiből indulunk ki. Ilyenek tragikus konfliktusai a lengyelekkel a katorga világában, feltételezett lengyel származása, ami állítólag heves neofita indulatra tüzelte - ezek a találgatások aligha tekinthetők komolyan megalapozottaknak. Esetleges szibériai konfliktusai a lengyelekkel nyilván mély nyomokat hagytak volna Feljegyzések a holtak házából című művén, hisz itt a legfrisseb­bek Dosztojevszkij emlékei a katorgából. Akkortájt nem túl jó kapcsolata volt a lengyelekkel. Tudjuk ezt lengyel forrásokból és magukból a Feljegyzésekből is, de a beszámoló hangneme Dosztojevszkij esetében soha nem lép túl e viszonyok objektív állapotán és nem szolgál semmiféle közvetlen szubsztrá- tummal a szerző későbbi, hasonló témájú gondolataihoz. A katorgánál, sőt a Feljegyzések végleges változatánál is későbbi időszakhoz köthetők azok a lényeges indítékok, amelyek arra késztették Dosztojevszkijt, hogy az általunk ismert módon ábrázolja a lengyeleket regényeiben. Dosztojevszkij feltételezett lengyel származása sem kínál semmiféle magyarázatot a bennünket érdeklő problémára. Az Ördögök szerzőjét vizsgáló genealógusok új kutatási eredményei mintha megerősítenék azt, hogy Doszto­jevszkij családja volhíniai, kisnemesi származású. A család egy része felvette a katolikus vallást, Lengyelországban maradt és egészen a legutóbbi időkig ismeretes volt Dostojewski vagy Dostojowski néven. Ezek a tények nem voltak teljesen ismeretlenek Fjodor Dosztojevszkij előtt, beszélgetett erről Szibériában Szymon Tokarzewskivel, utóbbi említi is emlékirataiban. Feljegyzése arról tanúskodik, hogy sértő hangnemben vitatkoztak, mégsem ad alapot arra a feltételezésre, hogy Dosztojevszkij, bármilyen értelemben is ko­molyabb jelentőséget tulajdonított volna annak, hogy oldalágon lengyel szár­mazású. Tehát sem a Dosztojevszkij által esetleg figyelembe vett művészi szem­pontok, sem a politikai nézeteiből és személyes élményeiből adódó motívumok, sem az egyik ezek közül elválasztva a többitől, sem az összes együttvéve nem magyarázza meg teljesen és konzekvensen, akár csak hipotetikusan is azt, hogy az Ördögök szerzője miért ábrázolta regényeiben különösen egyoldalúan, kegyetlenül, sőt már-már gyűlölettel a lengyeleket. Erre a kérdésre nem ad magyarázatot egyetlen egyszerű válasz sem, ami első pillanatban eszébe juthat az olvasónak. Elégtelenségük arra késztet, hogy valamivel alaposabban mélyedjünk el Dosztojevszkij életművében, egyaránt szem előtt tartva a forma, valamint az általános inspiráció szempontjait. 681

Next

/
Thumbnails
Contents