Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 6. szám - Czakó Gábor: Aranykapu
-A neheztelést talán Géza helyett a feleségével kellene kezdeni, vagy még inkább a herélttel, - vélte Ernye ispán.- Tökön rúgni! - kiáltotta futtában a bolond. A beszélgetés itt megszakadt. Nem azért, mert Piroska már harmadszor figyelmeztetett arra, hogy elhűl a leves, hanem azért, mert befutottak a hercegek. Vid azért még sietve odasúgta Salamonnak:- Az osztozásnál ne hagyd magad kisemmizni! Az ebéd feszült hangulatban zajlott, noha a buziási pincéből bőven hordták a szolgák a szerémségi fehérbort és a dalmáciai vöröset. Ilián soproni ispán tósztot mondott a magyarok győzhetetlen királyára. Megéljenezték. Erre Péter, Géza hadnagya a hercegre emelte poharát. Azt is megéljenezték. Kivéve Videt és Iliánt. Az ebéd végeztével Salamon elóliozatta jogarát és kihirdette: a zsákmányt négy részre kell osztani. Egy rész a királyé, egy rész Vidé, egy Iliáné, a negyedik a hercegeké.- Hogyhogy a... - kezdte volna Géza herceg, ám a király közbevágott:- ítéltem!- És a foglyok?-A bolondom választhat közülük feleségnek valót, a többi a tiéd. Ha akarod, elbocsáthatod őket, kegyes bátyám. Áldani fogják a neved. Jogarát átadta kamarásának. Helyette egy kacsacombot nyújtott Uracsnak.- Amelyikre rámutatsz, az a tiéd. A bolond úgy markolta a nyeles húst, ahogy a király az imént a jogarát.- Nekem a házasság ragyogásából elég annyi, komám, amennyi a tiédből reám hullik. A rabok jogara a herceget illeti. - Azzal a kacsacombot Gézának nyújtotta. A herceg elvörösödött, nem tudta fölvenni a tréfa fonalát. Szünadéné vál- lának moccanására a széke mögött szolgáló Filipposz fóeunuch kiütötte a kacsacombot a bolond kezéből, aztán belerúgott. Éppen arra a helyre, ahová Uracs nem sokkal előbb tanácsolta. Nyöszörögte is szegény feje a király széke mögé görbedve.- Én megmondtam, én megmondtam, komám! Ezt az ökörparipát időben kellett volna tökön rúgni! Folyóiratunk 1999. évi számainak megjelentetéséhez a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatást nyújt. 534
