Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 5. szám - Pomogáts Béla: A társadalombírálattól a mitológikus létregényekig
100 ÉVE SZÜLETETT KODOLÁNYI JÁNOS POMOGÁTS BÉLA A társadalombírálattól a mitologikus létregényekig KODOLÁNYI JÁNOS ÉVTIZEDEI író és társadalom A száz esztendeje született Kodolányi János életművét és kivált ennek szellemiségét valójában nem fogadta be a maga teljességében a magyar kultúra. Legfeljebb ennek a szellemiségnek a töredékeit, egy-egy darabját. Vannak, akik számára Kodolányi mindenekelőtt a régi magyar társadalom bírálója, és művei a magyar vidék elmaradottságának, visszásságainak tartanak tükröt. Vannak, akik Kodolányiban szinte csak a történelmi regényírót látják, aki a tatárjárás jóformán nemzetpusztuláshoz vezető megpróbáltatásainak vagy a magyar előidők útkereső küzdelmeinek a krónikáját alkotta meg. És vannak természetesen, akik szemében Kodolányi elsősorban a nagy mítoszregények írója: igazából Isten követe, aki az emberiség ősidejében keresi azokat a szellemi értékeket, amelyeket a sokezer éves történelem és végezetül a modern civilizáció elsodort. Kétségtelen, hogy Kodolányi János munkásságának recepciója és szellemi integrációja mindig ki volt szolgáltatva ezeknek az imént megjelölt nézőpontoknak, és ki volt szolgáltatva azoknak az ideológiai vagy éppen politikai vélekedéseknek és ellenérzéseknek is, amelyek az író szüntelen közéleti csatározásait kísérték. Kodolányi személyiségét eredendően az igazságkeresés szenvedélye hatotta át, s ezért minden uralmi berendezkedéssel voltak konfliktusai. Elítélte és támadta a szociális tekintetben igazságtalan két világháború közötti társadalmi berendezkedést, szembefordult azzal a konszolidációval, amelyet Szekfű Gyula „neobarokk” társadalomnak nevezett, később elfogadhatatlannak, a magyarság történelmi érdekeit sértőnek találta a németbarát külpolitikai orientációt, és természetesen elutasította a moszkovita csatlós kommunista hatalmat is. Nézetei nem egy esetben osztották meg a 417
