Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 3. szám - Vörös Júlia: A költő lánglelke nyomában
célirányosan keresi a helyét a világban, noha ösztöneiben már az elhivatottság érzése munkál. Ez a helykeresés ekkor még nem mentes a romantikus felhangoktól, egy önmagát teljesen nem ismerő ifjú ember kutatja a pontos helyét az élet küzdőterén. Az ösztönösség, az elhivatottsággal való eggyéforrottság azonban megmaradt az aláírásban. A jelen levél aláírása szerint Petőfi már sok mindennel számot vetett. Az eddig elvégzett munkára már visszarebben a múltba elemzőn, számotvetőn. Ez a számvetés folytatódik az egész életutat jelképező aláíráson végig. Belső érlelődése, tapasztalatai alapján már tanácsért tud önmagához fordulni, és köszöni, továbbra sem kér mások jótanácsaiból. Mélyen át tudja élni belső sugallatait, és megérzéseire támaszkodik. A józan ész diktátuma továbbra sem vezérli cselekedeteit. Öt éve még gondolkodás nélkül valósággal száguldott a közéletbe magánemberként. Ma, a levél írásakor már vannak a költőnek eziránt kétségei, töprengenivalói, ha elszántsága nem is kérdőjelezhető meg. Bizonyosan feltette a kérdést önmagában, hogy ő, mint ifjú férj és apajelölt, valóban minden kockáztatás és felelősség nélkül vehet-e részt abban, amire felesküdött. Ne feledjük, hogy ekkor még innen van az egyéves házassági évfordulóján, és a fiatal feleség, Szendrey Júlia félidős terhesen aggódik érte, mind többet követelve magának a férj egyéni törődéséből. A lelkiismeretének adott válasz az aláírást befejező, mélyre merülő és bunkószerű végvonalban található. Ez nagyon sok indulatot és elfojtást tartalmaz. Ha a negatív oldalát néznénk, kegyetlen, adott időben mindent elsöpörni képes agressziónak fogalmazhatnánk e végvonal jelentését. Petőfi esetében erről ne beszéljünk, inkább a költő lelkében eredendően jelenlévő indulatok hangsúlyos felgyülemléséről, és azok elfojtásáról van itt szó. A végsők vállalása, az ösztönök igen kemény, támadásra késztető parancsa indítja majd egy év múlva a költőt az utolsó elkeseredett küzdelemre. Nem lehetett volna lebeszélni a fegyverfogásról, a segesvári csatában való személyes részvételről! Tudta, érezte már ekkor, a levél írásakor, hogy minden el van vetve, és nem fog visszariadni a kockáztatástól. A Júlia-kapcsolat Petőfi rangját nem vitathatjuk, mind a magyar, mind a világirodalomban elfoglalt előkelő helye megmásíthatatlan tény. Mindaz, ami vele kapcsolatos, jelentőséggel bír. Szendrey Júliához való viszonyát igen sokan vizsgálták már, a grafológia eszközeivel még közelebb fogunk jutni személyiségükhöz. Kettőjük alakjának ilyen mélységű összehasonlítása világosabbá fogja tenni ennek a híres párkapcsolatnak a minőségét, és választ kapunk arra is, hogyan jöhetett létre e két ember házassága, miképpen működött, milyen hatással lehettek egymásra. Hiszen e két ember eltérő világból jött, más családi és társadalmi alakító erők hatottak fejlődésükre, nem beszélve az elválasztó földrajzi távolságról. A személyiségvizsgálat egy párkapcsolat elemzésénél hasonlóságokat, különbözőségeket kutat, összehasonlításkor a megfelelésre vagy az összeférhetetlenségre ad magyarázatot. Petőfiről már tudjuk, az írásvizsgálat alapján is, hogy nyughatatlan, önérvényesítésre törekvő lényében találkozott a vak314
