Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 3. szám - Valuch Tibor: A népi mozgalomról

szellemi életnek. Ennek fényében ahogy nem odázható el a késó' urbánusliberális gondolatok határozottabb körvonalazása, éppen úgy szükségesnek látszik a népi mozgalommal kapcsolatos fogalmak értelmezése, s a népi-urbánus vita csomópontjainak tisztázása. Ugyancsak elkerülhetetlen a népi mozgalom történetének vázlatos áttekintése, az idekötődő fontosabb szellemi teljesítmények értékelése valamint a népiség jelenbeli helyzetének részletesebb vizsgálata. Az alábbiakban elsősorban a népiséggel kapcsolatos kérdések értelmezésére törekszem abban a reményben, hogy a tárgyilagos elemzés talán éppen szakszerűsége révén segítheti ennek az összetett, máig ható problémakörnek a jobb megértését.

II. A fogalmak tükrében - a népiség, mint ideológia

Ha az ideológia fogalmát5 úgy értelmezzük, mint szisztematikusan megfogalmazott és konzisztens rendszerbe foglalt politikai nézetek összességét, akkor a népiség nem feltétlenül tekinthető önálló ideológiával rendelkező szellemipolitikai áramlatnak. Ellenben, ha az ideológia fogalmi meghatározásaként azt fogadjuk el, hogy ez nem más, mint egy adott társadalom értelmiségének vagy egyes értelmiségi csoportjainak társadalomértelmezési kísérlete, akkor a népiség a két világháború közötti Magyarországon többé-kevésbé joggal tekinthető olyan szellemi irányzatnak vagy műhelynek, amely a társadalmi viszonyok elemzésére alapozott reformtörekvései révén önálló ideológiát próbált megfogalmazni abban a hitben, hogy ennek révén megfelelő választ tud adni a változó erősséggel, de állandóan jelenlévő modernizációs kihívásokra. A népiség tehát egyes részelemek kidolgozatlansága vagy hiánya ellenére is egyfajta programideológiának6 tekinthető. Mielőtt ennek az igen sokféle részelemből álló gondolatrendszernek a lényegi vonásait megvizsgálnánk, célszerű röviden áttekinteni azokat’ a politikai körülményeket, ideológiai viszonyokat és társadalomlélektani szituációkat, amelyek a húszas évek végének-har- mincas évek elejének Magyarországát jellemezték.

Új eszmék, eszmények és ideológiák többnyire akkor alakulnak ki, ha a közgondolkodásban jelenlévők látszólag vagy a valóságban is elveszítik hatóerejüket, s így a politikai küzdelmekben való alkalmazásuk nem segíti elő a társadalmi és politikai problémák megoldását. A népi mozgalom által megjelenített ideológia kialakulásához Magyarországon is szükség volt egy - részleges - ideológiai vákumra, amikor a hatalmon lévők és ellenzékük között sajátos módon az egyenlőtlen helyzetből fakadóan jön létre olyan kvázi egyensúly, ami lehetővé tette az égető társadalmi kérdések megoldásának, a társadalom strukturális reformjának elodázását. A húszas-harmincas évek magyarországi konzervatív-tekintélyuralmi rendszere hatalmának megszilárdítását követően magától értetődően egy olyan status quo fenntartásában volt érdekelt, amely a létező politikai-társadalmi berendezkedés fennmaradását biztosítja. A rendszer liberális-demokrata és szociáldemokrata ellenzéke pedig az erősen korlátozott játéktéren csak részleges ellensúlyt jelentett/jelenthe- tett, s nem k í n ál t/k ín ál h a to tt kellően vonzó alternatívát a közéletbe belépő új nemzedékek számára. A baloldali gondolat válsága7 tehát lehetővé és részben szükségessé tette a fennálló politikai, ideológiai, társadalmi viszonyokhoz való új hozzáállás kialakítását és eszmei megalapozását. A válaszlehetőségek alap292