Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 3. szám - Kopányi György: Premier

DANKÓ Sose tudd meg, milyen ott lent. HOLLENDER Időm se jutna rá. DANKÓ Hajlandó vagyok vezekel­ni. Én nem vádaskodom. Sejtem, hogy ezt a Szelistyeit egy szín­házbarát kapitalista szponzo­rálja. HOLLENDER Nekem itt tárgya­lásom lesz. DANKÓ A Bibliára is hajlandó va­gyok esküdni! Soha többé egy korty nehézvizet se! (Szünet.) Van fogalmad róla, mekkora pusztítást végezhet egy prózaíró Thália megszentelt templomá­ban? HOLLENDER Nem rosszabb, mint amikor egy tehetséges, de gyen­ge jellemű pasas hagyja szarban az embert egy be se fejezett első felvonással. DANKÓ Tudom, tudom, tudom!... Hajlandó vagyok visszamenni a kályhához! Képes vagyok rá! Te magad mondtad, hogy az Isten is drámaírónak teremtett! HOLLENDER Tévedtem. DANKÓ Te sose tévedsz! Most is csak végső elkeseredésedben szedted elő ezt a novellistát. (Nincs válasz.) Jó. Bocsánatot kérek. (Szünet) Azért vagyok itt, hogy közöljem veled: a szakadék széléről visszafordultam. Olyan drámát teszek le az asztalodra, amilyent még nem írtak ezen az istenáldotta nyelven. (Szünet) Azt nem ígérhetem, hogy ebben a darabban kinyalom a mélyen tisztelt publikum fenekét, a kar­zat számára sincs mondani­valóm. Talán azzal fognak vá­dolni, hogy az én mondataimban bombák vannak elhelyezve... HOLLENDER Bombákból túl jól állunk. Mit nem adnék pár ak­naszedőért! DANKÓ (vigyorog) A te átkozott, kíméletlen humoroddal senki sem mérkőzhet meg. Oké. Erre is felkészültem. (A zsebében ko­torász, majd előkapar egy gyű­rött papírlapot, kisimítja, leteszi Hollender íróasztalára.) Prego signore. HOLLENDER (nem nyúl utána) Ez mi? DANKÓ Ez a császáré. (Szünet) Szinopszis. Tudom, belég nélkül ki se nyit a pénztár. HOLLENDER Csak teljesen kész, befejezett, legépelt példányok érdekelnek. DANKÓ Mecénásaim hamarosan prezentálnak számomra egy író­gépet. HOLLENDER Három nap múlva túl leszek a bemutatón. Majd üzenek érted. DANKÓ Nincs címem. HOLLENDER A híd alól akarod re­mekművekkel ellepni a világot? DANKÓ Jó. Értem. Félsz tőlem. HOLLENDER Nem, de tartok tő­led. Van így is elég bajom. DANKÓ Megmondjam, miért? Mert te ahhoz túl okos vagy, hogy ne bánd már ezt a húzáso­dat! Becsalogattál a barlangod­ba egy jó házból való, derék no­vellistát, aki persze a tenyered­ből eszik, ám tisztában vagy vele, hogy a jelentős drámákat nem holmi megilletődött próza­írók hozzák létre! Miért nem val­lód be, hogy meg vagy ijedve? HOLLENDER Honnan a fenéből veszed ezt a marhaságot? DANKÓ Tudom. Csiripelik a vere­bek. Skergula művésznő szerint hetek óta be se néztél a pró­bákra. HOLLENDER Látom, alaposan kikémkedted a gyenge pontokat. Csakhogy ezúttal felsültél. A 260

Next

/
Thumbnails
Contents