Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 2. szám - Bohumil Dolezal: "Bibóról - cseh szemmel"

morál, az egyházpolitika, egyáltalán a politika és erkölcs hivatalos tanítása” is egyben.17 Az „európai fejló'dés értelmének” ezen vázlatában Masaryk bizonyos ellen­tétpárokban dolgozik: teokrácia - antropokrácia, teológia - filozófia, hit - szeretet, egyház - vallás, kinyilatkoztatás - etika, mítosz - tudományos, kri­tikai gondolkodás. A fejló'dés mindig az első fogalomtól a második felé halad. Az európai fejlődés efféle értelmezéséből kiindulva Masaryk új világnézet alapjait vázolja föl. Humanitizmusnak vagy demokráciának nevezi - a demok­ráciát is nagyon széles, semmiképp nem a szó szűk politikai értelmében használja: ,Alkotmányosság és parlamentarizmus kétfajta engedmény, töké­letlenség, melynek vissza kell vonulnia a nép kormányzatának újabb formái­val szemben.”18 Az új világnézetben jelentős szerepet játszik a lényegét tekint­ve emberközpontú (az emberért, az emberről szóló) tudomány és ennek leg­magasabb, szintetizáló foka, a filozófia. A tudományos gondolkodás kritikai: „A tudományos ember már nem hisz a kinyilatkoztatásban, nem hívő egyál­talán; kételkedik, bírál, a bizonyosság megszerzésére törekszik, a megindokolt és motivált bizonyosságra helyezi a hangsúlyt a hit és a bizalom helyett.”19 A misztika, a kinyilatkoztatás, a kultusz helyett Masaryk az etikára, az egyéni kezdeményezésre és a felelősségre épít.20 Masaryk elképzelése végül abba a kérdésbe torkollik, hogy lehet-e cseh alapokra új, „nem kinyilatkozott” hitet, ennek valami modern formáját építeni, mely a felebaráti szeretet, az erköl- csiség és kritikai meggyőződés talaján áll.21 Nyilvánvaló, hogy Masaryk minden tekintetben a felvilágosodás gyermeke volt. Eles kriticizmusa fólbecsülhetetlenül pozitív szerepet játszott a cseh kö­zegben. A felvilágosodásbeli gyökerek árnyoldala a „sötét középkor” és a mo­dern, világos tudomány megkülönböztetése. Egyszersmind valami mérhetet­lenül túlzott, zugjogászi vádaskodás is van Masaryk racionalizmusában és kritikai hajlamában. Az embernek nem csak a szeretetre, hitre is szüksége van, ugyanolyan tekintélyes helye van életünkben, mint az elfogulatlan kri­tikának. Az Isten nélküli hit pedig, alapuljon bár a kritikai megismerésen, felebaráti szereteten és etikán, voltaképpen képtelenség. Masaryk tehát nem csupán kitűnően fölismerte, hanem (a nem vallásos vallás megalkotásával) a maga példáján be is mutatta, hogy a vallási kérdés cseh probléma, a cseh értelmiségnek milyen problémát jelent. Ebből a cseh történelemszemlélet számára természetesen fontos, hogy Masaryk Európa történetében mély, feneketlen szakadékot lát a középkori világ és a reformációt is magába foglaló újkori folyamat között. Ez kissé illo­gikus, hiszen Masaryk mindig is a reformra, a folytonosságra helyezte a hang­súlyt, a szakadással, a forradalommal szemben. IV. IV. Bibó István elsősorban kései művében: „Az európai társadalomfejlődés értelmé”-ben22 szentelt figyelmet az európai történelem problematikájának. Ugyancsak ehhez a témához tartozik ama beszélgetés néhány szakasza, me­lyet Huszár Tibor folytatott az élete vége felé járó szerzővel.20 Természete­sen lényeges gondolatok találhatók az 1944-ben született, de teljes ter­159

Next

/
Thumbnails
Contents