Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 2. szám - Bartha András (Borto Andrei): Pusztuló Pusztina - Félrevert csángó harangok siralmai

közül sokan magukba zárkózva hallgattak. Őtisztelendó'ségüknek sikerült fel- heccelni az embereket egymás ellen, hangyabollyá tenni a falut. Szabad-e a pusztinaiaknak az Úristen előtt anyanyelvükön „beszélniük’? Imádhatják-e a Mindenhatót magyarul a Szent István király tiszteletére szentelt templomukban? Ezek után (legalábbis egyeló're) úgy néz ki, hogy nem...

Az 1992-es népszámlálás egy másik sötét foltot hagyott hátra. A csángók körében nagyon kevesen merték vállalni a magyarságukat. Ebben is szerepet játszottak a papok, megtiltva a népnek, hogy magyarnak nevezze magát. De a népszámlálást végző' hivatalnokok, tanítók, tanárok és más beosztottak is tettek arról, hogy ez így történjen. Ha magyar nemzetiségűnek vallotta magát valaki, akkor „kérték” tóié, hogy bizonyítsa az állítását, „rábeszélték, meggyőzték” arról, hogy az állítása hamis. És ha volt olyan, aki még ekkor is ragaszkodott az állításához, annak meghamisították a bediktált adatait. így történt, hogy továbbra sincs hivatalos adat a moldvai csángó-magyarságról; a román állam még nem érett meg arra, hogy beismerje a moldvai magyarság létezését.

A temető az idők folyamán többször cserélt helyet: először a Nyomáson, a Keresztfáknál temetkeztek a pusztinaiak, de mivel egy nagy hágón lehetett odajutni, egy új temetőkertet kezdtek az Mázon. A halottaknak itt sem volt nyugalmuk, ugyanis megfertőződtek a közvetlen környék, de főleg a szomszédos Kömpény ivóvíz forrásai, így új temetőkertet kellett találni, azt a területet, ahol ma is temetkeznek. Ebből az okból a pusztinai temetőben nem található magyar felirat a kereszteken. A fenyők árnyékában csak egy fakereszt felső része emlékeztet a székelyföldi kopjafákra.

1990-től Diac Eugen a pusztinai plébános. Jelenleg a pusztinai parókiának (plébániának) a következő libája van: Kukujéc (Cucueti) - 40 km, Ripa (Rápa Iepii - Bogdáne^ti) - 30 km, Perzsoj (Párjol) - 3 km, Serpén (§erpeni) - 36 km, Kömpény (Cámpeni) - 2 km és Kicsi Szalanc (Táráta) = 5 km. Pusztina katolikus lakosainak száma 1997 januárjában: 750 családban 2127 fő. Úgy a mise, mint az iskolában a tanítás román nyelven folyik.

Tudjuk, egy fél világ tudja, hogy moldvai testvéreinknek még eddig meg nem oldott, el nem intézett problémája, keserves sérelme (világnak nagy szégyenére) a magyar anyanyelvű iskolázás és a magyarul való misézés. Egyelőre az is öröm volna, ha az ottani iskolákban a német, a francia vagy az orosz helyett a magyar nyelvet tanítanák. Mert a moldvai magyar katolikusok édesanyai nyelve, a „szülöttenyelv” a magyar nyelv. Mert miben mások ők az ottani román testvéreiktől? Abban, hogy római katolikusok és hogy magyarul beszélnek, tehát magyarok, más szóval csángómagyarok. Igaz, vannak, akik nem ezt mondják. De aki mást mond erről a magyar népcsoportról, az szégyentelenül hazudik.

Az elrománosítás napról-napra egyre jobban fenyegeti ezt a népcsoportot. Az elmúlt korszak gyötrelmei annyira megfélemlítették a csángókat, hogy most inkább vállalják a nyelvcserét, minthogy újabb gyötrelmekben legyen részük. A kérdés megoldása mindenkitől függ. A csángók eredetéről több variáció létezik. Úgy a román, mint a magyar fél próbálja a saját variációit bizonyítani. Melyik fél van közelebb az igazsághoz, nem számít. Azonban többet kellene fáradozni a jelenlegi problémáik közös megoldásán, elősegítve a feszültségek feloldását. Az eddigiekhez még hozzáfűzném a következőket is.

152