Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Káldi János: Új verseim elé; Éneklők; Virágok, virágok; Tündöklő csontok (versek)
El nem múló csontok, tündöklő csontok, jöjjetek, segítsetek, hisz oly kevesen vagyunk már, az eszményekért élők, az igazság, jóság kutatói, a másokért naponta hadba-szállók. Körösi Csorna őszi petúniaként parázsló csontja, Széchenyi István szigorú villámlású csontváza, Németh László és Illyés Gyula szüntelen szikrázó csontja, kell az útmutatástok, a keménységtek és szenvedélyetek. A halál nem ment föl titeket, a munkát nem lehet abbahagyni. Nem lehet elvonulni a Feladat elől, nem lehet süket porként és néhány csontdarabként forogni csupán a nekünk adatott Földlabda vad héja alatt. Tündöklő csontok, segítsetek! 994
/
