Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 10. szám - Fábián László: G. P. (u) vagy a merénylő pisztolyának csövébe bámul

FÁBIÁN LÁSZLÓ G. P. (u) vagy a merénylő pisztolyának csövébe bámul ... tudjátok a szerb szólást: cifra, mint a komédiásné picsája; hát ez a véleményem az egész elgondolásról; túl van bonyolítva, hogy használható legyen, tízzel egyszerűsíteni kell, a nevezőt esetleg többel, ami - meglehet - csalás, ám emelkedik a hatékonyság, fokozódik a célratörés, tehát: a tó'-rés, hogy pontosan fogalmazzak és helyet csináljak magamnak a tökéletesen biztos befurakodáshoz, hiszen ha ennek lehetősége még egy mondatban sincs meg, ugyan miként lenne meg a valóságban, ott a téren, áruljátok el nekem, igen, mondjátok meg, hogyan másként, végül is bakfing nem ágyú, talán azt mon­danom sem kell, vagy mindent ki kell beszélnem? ti tudjátok, most még lehet, még semmi nem változtathatatlan, még lehetséges a módosítás - G. P. (u) emlékezett a saját szavaira, amelyek most ennek ellenére egy kissé mintha idegenebbek lettek volna fülének, ahogyan a pisztoly csövéből feléje áradtak, legszívesebben a bosnyák népi igazságot olvasta volna saját fejére (megrög­zötten hitt a közmondások, szólások kifejező erejében és igazságában), mi­szerint jól hangzik, mint szagos fing a dalárdában, ám ugyanakkor tudta magáról, milyen nehezen viseli az iróniát, és ebben a környezetben ez a szöveg, ez a vélelmezett idézet legalább is gúny-gyanúsnak tetszett, kényszeredetten köhécselt, nem mintha nem fért volna amúgy rá, jobbára azonban igyekezett elfojtani, nehogy valaki gyöngeségnek olvassa, akadtak többen is, akiket a számmisztika nem elégített ki és nem hittek föltétlenül abban, hogy az egész terv valószínűségét az ő születési dátumának átszámítása szavatolja: 1+8=9 és 9+5=14, az az év, amelyik az ő éve, neki szánta sors, ő fogja megfejteni a szent igéket, hogy Alégher! peró adés, ca ’l diáol ’l é mórt e sa ’l gh’á ’ndré quác spüse o quác füstös nem csupán megfejteni, de megválaszolni, azaz: alkalmazni szintén, de hát hogyan? és hát valóban igék-e? a szentségről nem is szólva, ámbár az ördög és halál: ördöngős halál vagy halálos ördög, csak a jó Isten a megmondhatója, mégis melyik, annyi mindenesetre bizonyos, hogy a halál - sorsadat és meg­határozza sorsodat, de hogy milyen módon rejlik ez a szent igékben, az föltárásra vár, az az ő föladata, mérhetetlen gond, sík tenger a bánat, mély kút a szenvedés: hadikikötőben vesztegel a halál, és bizony az ő élete erről szól, íme, a pálya! akár rabot a gálya, az élet aggálya (egy limerick elnagyolt körvonalai), összegezve: a léttelen létezés fáradt reminiszcenciái egy szívben, amely ugyan húsz esztendeje sem dobog, ugyanakkor tettre kész, keresi az 932

Next

/
Thumbnails
Contents