Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 10. szám - Jakabffy Imre: A pozsonyi hídfő
saság agóniája: a cseheknek megmaradt rész a következő' év elején, 1939. március 15-én, mint Cseh-Morva Protektorátus, behódolt Hitlernek. Az ugyancsak lecsökkent területű keleti részen, március 14-én, Tiso miniszterelnök bejelenti az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását, amely magát a Német Birodalom védelme alá helyezi. Hitler ezt a gúnyosan Wurmfortsatz-nak, féregnyúlványnak nevezett tartományt hídfőállásnak képzelte el a „Drang nach Osten” programja közeli megvalósításához. Hogy mennyire nem lett önálló Szlovákia, arra bizonyíték, hogy Hitler a pozsonyi hídfőhöz tartozó, a Duna északi partján fekvő Dévényt - Theben néven Pozsonyligetfalut - Engerau néven - Szlovákiától elvéve, a Német Birodalomhoz csatoltatta. Szintén erre a sorsra jutott a cseh-morva származású T. G. Masaiyk szüleinek a hazája, a Pozsony szomszédságában levő Köpcsény - Kittsee - is. Ezekkel az egyébként jelentéktelen tulajdon-változtatásokkal, falvak elcsatolásával a magyar közvéleményben - még a Hitler bűvöletében leledzők körében is - csalódás lett úrrá. Ezzel kifejezésre jutott a Német Birodalom és a Magyarország közti kapcsolatban az egyetértés hiánya, hiszen ezek a községek Trianon előtt mind Magyarországhoz tartoztak. A pánszláv indíttatású hídfő kérdés tehát ezek után - egyelőre - pánger- mánná módosult!? Hitler „Grossraumordnung”-terveiben aligha jutott fontos szerep ezeknek a csipp-csupp területi változtatásoknak. A „nagytér”-Európa meghódításához- miután Münchenben mind a francia, mind a brit demokratikus kormányok megalázkodtak Hitler előtt - a Szovjetunióval kellett szót értenie. Sztálin, a másik diktátor, kapva-kapott az alkalmon, megegyezett Hitlerrel s a két illetékes külügyminiszter 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírta a németszovjet megnemtámadási szerződést, a híres-hírhedt Molotov-Ribbentrop paktumot, amely egyben kimondta a halálos ítéletet Lengyelország fölött. A második világháború Az ítélet végrehajtására 1939 szeptemberében került sor: elsején megindultak a német páncélosok és bombázók Lengyelország területén: ez volt a második világháború európai nyitánya. Pontosabban, a közép-, délkelet-európai kezdés- immár másodszor. Mit is írt Bibó István 1946-ban, még a békekonferencia előtt? „...egyetlenegy nemzedék életében immár két világháborút robbantottak ki és a harmadik világháború, ha kitör, amitől az Isten őrizzen, aligha fog kitömi Irán, Mandzsúria, a Dardanellák vagy Spanyolország kérdéseiben, hanem csakis abból, amiből az első kettő már kitört: Németországnak és a tőle keletre lévő kis nemzeteknek az anarchiájából... Ebből a területből úgy is kinőhet világháború, hogy a támadás nem erről a területről, hanem ezért a területért indul meg.” A lengyelországi villámháború szinte már végétért, amikor a szovjet csapatok keletről vették birtokukba az országnak azt a részét, amit a Molotov- Ribbentrop paktum értelmében Hitler Sztálinnak átengedett. A visszavonuló lengyel hadsereg menekülése a kettős harapófogóból a Kárpátokon keresztül történt. A szlovák bábkormány nem engedte át területén a menekülőket - ó, szláv szolidaritás! -, Románia sem, féltve semlegességét. így tehát csak 897
