Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 9. szám - Jakov Gorgyin: Szálláshely

, A farkas pedig egyre ott futott a partfal szélén, és nem akart oldalra térni. Es látszott, hogy még nagyon sokáig fog ott futni - úgyhogy indulniuk kellett tovább.

Rampau most az oly világosan megkülönböztethető kelet felé pillantott, és úgy tűnt neki, hogy az áttetsző, hideg égen, a láthatár szélén a Riff-hegység hegyes csúcsait látja.

Amikor beült a szánba, a sarokba taszította a könyvekkel teli táskát, amelyet mindenhová magával vitt... Mind latin nyelvű volt - Seneca, Lucretius és más okos, bölcs férfiak. Betakarta magát a bundával. Elindult a szán. Rampau behunyt szemmel, verset kezdett fogalmazni. Először oroszul, de ma nem sikerült. Ekkor áttért a németre.

3.

A kocsis hátrafordult, amikor sötétedni kezdett, és így szólt:- Meg kell állni éjszakára. A közelben van egy falu. Aztán nem lehet.- Milyen falu? - kérdezte a bunda alól Rampau.- Budnih-Majdanek.- És ez mit jelent?- A, semmit se jelent. Régi falu. Semmit se jelent.

Budnih-Majdanek három alacsony dombon terült el. Minden látható rendszer nélkül álló sötét, súlyos kunyhók vették körül a két szánt, amikor beértek a faluba.- Nagyon régi falu - mondta a kocsis.

Visszafogta a lovakat.- Itt mindig megállnak.- A bírónál?- Nem. Egyszerűen csak muzsik. Alekszej Ivanov. A bírónál nem jó. Sok az egér. És piszkos. Az urak nem szeretik.

Amire Rampau ledobta a bundát, kikászálódott a szánból és kivette a táskát a könyvekkel, addigra a kocsis már bement és ki is jött a gerendaházból.- Az öregasszony van itthon - mondta. - Gonosz öregasszony.- És hol a gazda?- Nem mondja. Nagyon gonosz.

Átmentek a sötét, hideg pitvaron. A kunyhóban meleg volt. A szilács meglepően tiszta fénnyel égett. Rampau még sohasem látta, hogy szilács ilyen tiszta fénnyel égjen. Nem pattogott, nem fröcskölt, egyenletesen létezett a láng. Alig mozdult meg, amikor bejöttek. Az egész házat bevilágította. Nagy gerendaház volt. Hatalmas kemence, kézimalom, függőpriccsek voltak benne. Sok pad állt a falnál. A kemence mellett elkerítettek egy részt.

Az öregasszony az ikonok alatt ült a pádon. Nem csinált semmit. Egyszerűen csak ült és nézett. Fölállt és gyorsan meghajolt, amikor beléptek.- Nagyon öreg öregasszony - suttogta a kocsis.- Te is leszel öreg - mondta az öregasszony.

A kocsis felnevetett.

815