Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 9. szám - Beke György: Fogság (filmnovella)
GÁSPÁE Hagyd csak, üljön ott az a parancs. Sok parancs maradt vissza abból az idolból, de nem merik végrehajtani őket. ZSUZSA Akkor miért nem dobják tűzre? GÁSPÁR Megtanulhattad volna, hogy ez is beleillik a szokásaikba. De ha annyira félted Vincét, dugd el éjjelre a padláson vagy hátul a csűrben, a szénában. ZSUZSA Egy doktor a szénában? Aki még Amerikában is tanult? Híresztelem is ezt, mert ettől fél most az őrmester, de félnek Szatmáron is. Amerikával nem mernek ujjat húzni... Hát figyelj akkor, mert kérdezted, kit hol altatok az éjjel. Vince és Bencike a tiszta szobában, Péter és a felesége a szobájukban, Bertáék is a szokott helyükön. Nekünk jó lesz ez a konyha. GÁSPÁR Az ünnepelt - a konyhában? ZSUZSA Ne tedd az eszed, Gáspár. Csak nem az unokákat akarod itt altatni? GÁSPÁR Abból lesz a legkevesebb itt: unokából. Vince most tart a családtervezésnél. ZSUZSA Ezt mondta, de én nem értem. Mi a családtervezés, Gáspár? GÁSPÁR Vigyázatot, hogy ne szaporodhasson a család. Mai huncutság! Egyet mondanak, mást értenek rajta. Azt hinnéd, hogy a születéseket tervezik, pedig a halált, azt... Megtervezik, hogy nem akarnak gyermeket. ZSUZSA Hátha nem lehet már nekik? Vincéék fölött eljárt az idő. A felesége meg lehet negyven esztendős. Én ugyan nem kérdezem, ő meg nem mondja... GÁSPÁR Negyven lenne? A Vince baja, nem én vettem feleségül. ZSUZSA De nekik nem lesz gyermekük. GÁSPÁR Nekem meg nem lesz náluk unokám. Tovább nem gyötrődöm ezen, eleget háborog emiatt a tisztelendő úr. Prédikáció után jön az ostorozás. így az egyke, úgy az egyke. Bújnék a pad alá. Pedig Vincééket még korholni sem érdemes... De a Benci két leánykája? Azok is úgy fájnak nekem, mintha nem is lennének. Benci meg a felesége egészen elvadítják őket tőlünk, Zsuzsa. ZSUZSA {Tesz-vesz a konyhában, nem kedvére való ez a beszélgetés.) Nem akarok civakodni most veled^ Gáspár. De meg kell védelmeznem a két leánykát, Angélát és Tündét. Ok nem akartak jönni, és én megértem őket. GÁSPÁR Még kiderül, te üzentél, hogy ne jöjjenek el a nagyapjuk születésnapjára. Ami egyszer esik meg az életben. ZSUZSA Fájna neked, hogy nem olyanok, mint amilyeneknek látni szeretnéd őket. GÁSPÁR Megnémultak? Leforrázták magukat? Mi történt velük? ZSUZSA Ha Bukarestben élnél, megértenéd te is. Bencike velem őszintén beszél. Neked nem szívesen magyarázná, mert tudja, hogy rögtön felfut benned az indulat. Nem tudod már, Gáspár, hogy milyen magyarnak lenni Bukarestben!? GÁSPÁR Nekem magyarázod, aki tíz évet töltöttem ott. Veled együtt. Akkor soha nem emlegetted, hogy milyen magyarnak lenni Bukarestben?! Mert ezen van a neheze, hogy magyar... ZSUZSA Ezen az egy szón. Éppen elég az élet nehezékének! GÁSPÁR Mert abban az egyetlen szóban benne lakik száz másik: öntudat, önbecsülés, hűség, hűtlenség... Mondd, Zsuzsa, nem lett volna jobb, ha a 776
