Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 9. szám - Beke György: Fogság (filmnovella)

Gáspár, Tordai Gáspár hazahívta a gyermekeit. Hatvan esztendős lesz, ün­nepeljék meg együtt. BORBÁLA Igaz-e, amit beszélnek, hogy ez a Vince egyenesen Amerikából jött haza? SAROLTA Tanulni volt kint, Bori. így mondta Zsuzsa, az anyja. De most Debrecenben él, megbecsült orvos, még az egyetemen is tisztelik. BORBÁLA Mit keresne az egyetemen? Azt már elvégezte egyszer itthon, Marosvásárhelyen. Szőke Katica is ott volt az ünnepélyen, mikor az orvosi diplomáját átvette. Katica nekem második unokahúgom, tudod. Úgy volt, hogy hozzámegy feleségül. Várni lehetett, hogy mikorra tűzik ki az esküvőt. Aztán a doktor úr egy éjszaka úgy átment a határon, itt, a második faluban, mint a madár. Volt Vince, nincs Vince. Katica itt maradt nélküle... Talán titokban azóta is siratja... SAROLTA Te is a fonákját nézed mindennek, Bori. Először is Vincének mennie kellett, a milicisták erősen szimatoltak utána. Vásárhelyen haragud­tak meg reá, de a haragjuk elért idáig, a szatmári vidékre. Még most is figyelik. Az őrmester, az a régi, csak most nem milicistának nevezik, hanem rendőrnek, tegnap este is felkereste. Alighogy hazaérkezett, már nála volt. Nem tudom, mit akarhatott tőle, de elég barátságosan váltak el. Vince kikísérte a kapuig, kezet fogtak. BORBÁLÁ Te is mindent meglátsz, Sári. Azt is, amit nem kellene. SAROLTA Mit tegyek, ha az első szobánk ablaka az utára nyílik, onnan meg a Tordaiék portájára látni?... De várj, még nem fejeztem be. Vince nem úgy ment a határon, mint a repülő madár, hanem mint a fúrj, amelyik minden fűszálat ismer. Otthonosabb volt a határ vonalán, mint a granicserek, akiket a Kárpátokon túlról hoznak, és egy szót se értenek magyarul. BORBÁLA Le is lőhettek volna... SAROLTA Csak később kaptak parancsot erre. Mikor azt a szegény diákot meglőtték a szatmári töltésen... BORBÁLA Ez eddig kettő. Harmadik kifogásod nincs? SAROLTA A Szőke Katica. Vince biztosan magával vitte volna. Szavát tartó ember. De Katica nem várta meg. Most mind sírhat utána. De hátha nem is Vincét siratja már, hanem a hites urát, az is elment, itthagyta leánykástul, mindenestül... 3. Tordaiék lakása, hálószoba Belső / Este (Férj és feleség beszélget. A férfi házi­kabátban, ami kirívó ellentétben áll a szoba falusias berendezésével.) LENKE Fáradtnak látszol, Péter. Sok gondod volt ma is? PÉTER Mikor van kevés gondja manapság egy üzemi könyvelőnek? LENKE Sejtem. Én is olvasok újságot. Jövedelmezőség, pénzügyi fegyelem, takarékosság, sikkasztás, korrupció. Elképzelem, hogy egy olyan vállalatnál igazán nehéz, mint a tiétek. Még nem adták el, az állam a gazda, de már nem viselkedik gazdaként. Apátlan-anyátlan árvák lettetek egyszerre, de nem állhattok a saját lábatokra sem, mert az állam azért gúzsba köti a táncos lábakat. PÉTER Olyan jól tudod, mintha te lennél a főkönyvelő, Lenke drága, én meg a te helyedben orvosi asszisztens idehaza. 773

Next

/
Thumbnails
Contents