Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 7-8. szám - Gyurácz Ferenc: Magyar zsirondista - Brazíliából (esszé)
GYURÁCZFERENC Magyar zsirondista — Brazíliából DESSEWFFY GYULA: TANÚVALLOMÁS Brazíliában él, ott működteti háziipari üzemét a 89 éves magyar gróf, aki 5-6 évtizeddel, azaz néhány történelmi korszakkal ezelőtt jelentős szerepet játszott a magyar közéletben és politikában. Hatalmas és változatos életíve életrajzi regényíró után kiált még akkor is, ha - „hála” a magyar sors viszontagságainak - századunk, s kivált az emigráció története korántsem szenved hiányt látványos, különleges, fordulatos életutakban. Dessewffy Gyula az egyik legpatinásabb nevű magyar család leszármazottja: egyenesági fölmenői közt tudhatja Batthyány Lajost és Andrássy Gyulát. Ifjú újságíróként az ország demokratikus átalakításáért küzdők sorába lépett. A nagybirtokos arisztokrata a gyökeres földreform hívévé vált, s a népi írók és a kezdődő kereszténydemokrata mozgalom közelségébe került maga alapította társadalompolitikai folyóiratával, Az Ország Utjá-val együtt. Később Teleki Pál ösztönzésére megvásárolta a Kis Újságot. Ennek főszerkesztőjeként a Kisgazdapárthoz csatlakozott, s újságjával nemcsak a demokratikus reformok, hanem a nemzeti függetlenség eszméjét is hangsúlyosan képviselte a háború éveiben. A német megszálláskor a lapengedélyt önként visszaadta, illegalitásba vonult, és a Kisgazdapárt képviselőjeként aktívan részt vett a nemzeti ellenállásban. 1945-ben az országgyűlés tagja lett, rövid időre visszakapta a Kis Újság (részleges) tulajdonjogát, de már 1947-ben emigrálni kényszerült. Külföldi munkájának talán legjelentősebb fejezeteként részt vett a Szabad Európa Rádió magyar osztályának megszervezésében, majd 1954-ig főszerkesztőként irányította annak tevékenységét. Később az USA-ban élt, majd Brazíliában kezdett új életet. 1985-ben látogatott haza először. Bessewffy habitusa s ennek megfelelő politikai magatartása eredendően mérsékelt, idegen minden éles fordulattól, minden véglettől. Bizonyára éppen ezért is alakította fordulatos életét a mértéktartást nem tűrő és nem ismerő, végletből végletbe csapódó századközepi magyar történelem. „Oh magyar Gironde, milyen szomorú a sorsod, konzervatív vagy a forradalmárnak s forradalmár a konzervatívnak” - mondja leplezetlenül önértelmező melankóliával könyvének nyolcvanas évekbeli észak-amerikai kiadása elé írt, Batthyány Lajos emlékének szóló ajánlásában. A könyv számos helyén harmadikutasnak nevezi politikai felfogását, s ez ugyanúgy inkább metafo749
