Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 7-8. szám - Bokány Péter: A múlt ereje (esszé)
BOKÁNYI PÉTER A múlt ereje JÓNÁS TAMÁS CIGÁNYIDŐK CÍMŰ KÖTETÉRŐL Jónás Tamást költőként ismerhette ez idáig a közönség. Megjelent kötetei (.Ahogy a falusi vén kutakra zöld moha települTamás könyve; Nem magunknak) erősen személyes karakterű alkotót rajzolnak, aki számára elsődleges témául önnön világban való pozíciója/pozíciótlansága szolgál. Én és világ viszonyának problematikus volta nyilatkozik meg Jónás Tamás verseiben, egy, a helyét nem lelő személyiség áll szemben a világgal, amiben talán nem is érdemes helyet keresni. A nemrégiben megjelent Cigányidők című kötet - Jónás Tamás első prózakötete - is a versek megrajzolta vonalon halad, illetve mélyíti el a versekben megfogalmazott tartalmakat. A líra elsősorban érzések, hangulatok kifejezésének öntőformája, az epikus történetekben bomlanak ki azok az okok, amelyek meghatározzák a versek karakterét is; az alanyi költő vallomásos prózájának tűnik a Cigányidők. Két, egymáshoz sok tekintetben kapcsolódó elbeszélésből áll a kötet. A személyes múltról, az önéletről/ből mesél a kötet címadó, meghatározó írása. Benne a múlt képei elevenednek meg oly módon, hogy fragmentált történetekként jeleneteket idéz múltjából a szerző. Ajelenetezés nyomán kirajzolódik egy életút, élettörténet, de a szöveg tovább mutat annál, hogy puszta önéletírásként legyen értékelhető. Az élettörténet kibomlása ugyanis nem folyamatos, az időbeliség, mint az epikum lényegi eleme nem működik szervezőelvként a szövegben. A felidézett múltdarabok időbeliségüktől függetlenül rendelődnek egymás mellé: a gyermekkor régmúltja, a kamaszkor múltja és a jelen keveredik, és alkot szétbonthatatlan egységet az elbeszélésben. „Az a három év egyáltalán nem telt el, hanem van” - írja Ottlik Géza Iskola a határon című regényében a felidézett katonaiskolai emlékekre utalva. S ahogy Ottliknál - éppen a fentebb idézett gondolat nyomán - sajátos az emlékezés oka és funkciója, úgy Jónás Tamás írásában is több az emlékezés a puszta emlékidézésnél. Az Iskola a határon szinte valamennyi múltbéli epizódja többször kerül elő Ottlik regényében: mesélő majd értelmező funkciókat kapnak - Jónás Tamás múltjának epizódjai szintúgy ismétlődnek a szövegben. Az ismétlés azonban itt nem annyira értelmező szerepű, inkább azt a célt szolgálja, hogy az ismételt epizódok kontextusának változtatása tovább tágítsa azok jelentéshorizontját: bővítse az egyes epizódokhoz adható 733
