Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 7-8. szám - Lábass Endre: A támogatott irodalmi stílus

dolat is felmerült egy időben, hogy Comenius jól ismert fejezetét az univerzális nyelvről angliai tartózkodása alatt 1641-42-ben írta, és kézirata keringett Hartlib és barátai közt, de ezt vitatják. Végül Comenius Világosság Útja12 című művének részeként jelent meg később.

Angliában Wilkins volt Bacon óta az első, aki a Real Character-ről írt.

Pályája elején Wilkins atya különféle Lordok után I. Károly unokaöccsének, a későbbi rajnai elektornak volt káplánja, a forradalom alatt bírta Cromwell bizalmát, de megbíztak benne a royalisták is, mert keze alá adták tanítani gyerekeiket. Első műve az Egy Új Világ Felfedezése, avagy annak bizonyítását illető Elmélkedés, hogy vélhetően egy másik Lakható Világ lehet a Holdban,13 1638-ban, névtelenül adta ki, huszonnégy éves korában. így írt a Holdbeliek által beszélt nyelvről:

„Nem hasonlít semmihez, mit eddig hallottam... nem tartalmaz annyi szót és betűt mint tónusokat és idomtalan hangokat, kevés szó, de kiejtésük hangsúlya alapján sok különböző dolgot jelölnek.”

Az angol holdutazót 1648-ban kinevezték az Oxford-i Egyetemre a Wad- ham College warden-jének, azaz gondnokának. Londonban aktív résztvevője volt a találkozóknak, melyeken filozófusok és Robert Boyle is részt vettek, Láthatatlan Kollégium-nak nevezték magukat és ebből alakult később a Royal Society. 1656-ban feleségül vette Peter French kanonok özvegyét, akinek az a mellékes tulajdonsága is akadt, hogy Cromwell nővére volt. Ezután, 1659-ben, Richard Cromwell kinevezete a Cambridge-i Egyetemre, a Trinity College igazgatójának. Hivatala alatt volt diák például Christopher Wren és Thomas Sprat. A forradalom bukása, illetve elenyészte után kikerült az egyetemről, állását annak az embernek adták, akinek eredetileg beígérték, viszont kapott egyéb kinevezéseket, ismét elindult a félbehagyott egyházi karrier lépcsőin, nem sokára már a Szent Pál székesegyház praebendáriusa lett sőt: George Villiersnek, Buckingham második hercegének közbenjárásával Chester püspöke.

E kinevezések a nagy londoni tűzvész és a pestis után estek, 1667-ben. Borges által emlegetett művét14 ezután, 1668-ban írta, vikáriusi háza, értékes könyvtára, ingóságai, és a Real Character első kézirata a nagy tűz alatt el is égtek.

Mozgalmas korban élt Londonban, nem meglepő, hogy nem csak alapítója, de első titkára is volt a Royal Society-nek, s a titkosíró Pepys és Evelyn naplói tele vannak nevével. Robert Boyle háza, és az ő Wadham-beli szállása volt a Társaság megalakulását előkészítő gyülekezések színhelye is.

Erről a tudományos működésről meg kell jegyezni valamit. John Evelyn volt Samuel Pepys mellett a nagy tűzvész korának másik híres naplóírója - aki mellesleg maga is készített terveket London újjáépítésére, mint Sir Christopher Wren. Evelyn beszélte rá II. Károlyt, hogy a Királyi Társaság számára alapító okiratot adjon, s a Társaság Horatiustól vett mottóját - Nullius in Verba15 - is ő adta. Nos, Evelyn úr feljegyezte naplójába, hogy egy nap ellátogatott Wilkins püspök múzeumába. Ilyen is volt. Legnagyobb csodálatára, egyebek mellett látott ott egy szobrot, amelyik egy a szája elé illesztett hosszú, elrejtett csövön beszélni volt képes, szavakat ejtett ki, amiket egy jó messzire álló ember mondott.

Persze ez a francia testvérintézmény korai időszakának szellemiségére is

679