Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Csikány Tamás - Hermann Róbert: Buda ostroma - egy historiográfiai vita tényei
5000 főnyi veszteséget okozott az ellenségnek, 248 löveg és többezer gyalogsági fegyver jutott a magyar sereg kezére. A meglehetősen véres ostrom egyike volt a szabadságharc legrövidebb ostromműveleteinek: mindössze 17 napig tartott. Az ellenségnek okozott veszteséget tekintve pedig a legnagyobb győzelemnek mondhatjuk. A foglyul ejtettek számát tekintve ehhez a győzelemhez csak az 1848. október 7-i ozorai diadal mérhető. Ozoránál azonban a horvát hadsereg legalacsonyabb harcértékű csapatai estek fogságba. Budánál a császári-királyi hadsereg négy elsőrangú zászlóaljat veszített. Emellett ez volt az egyetlen olyan eset 1848-49-ben, amikor egy hadsereg rohammal, s nem kiéheztetéssel vagy alkudozással foglalt el egy jelentős erődítményt. Buda bevétele volt a magyar hadsereg dicsőségének zenitje. 1541 óta először és eleddig utoljára foglalta vissza magyar hadsereg „önerőből” az ország fővárosát. Érdemes megemlíteni, hogy 1916-ban ezen a napon hunyta le örökre szemét a XIX. század legnagyobb magyar hadvezére, Buda visszavívója, Görgei Artúr honvédtábornok. Függelék Buda, 1849. május 25. Görgei Artúr hadügyminiszter és fővezér jelentése Kossuth Lajos kormányzóelnöknek Buda bevételéről Előre látván, hogy ha Buda várát ostrommal bevenni kénteleníttetünk, Pest városa, e hazánk dísze, az ellenség tüzelésének lesz kitéve, ahogy Buda bevételére rendelt seregek kitűzött helyeikre megérkeztek, a vár körül elál- lomásoltattak [sic!] és az ütegek kellőképp elhelyheztettek, azonnal Hentzit, a vár ellenséges parancsnokát a haza nevében egy osztrák hadifogoly tiszt által felszólítattam, hogy a várat minden benne levő hadikészületekkel adja fel. - A vár parancsnoka ,jiem”-mel felelt és kijelentette, hogy a várat utolsó emberig védeni fogja. Erre rögtön a tüzelés a Gellért-, Kis-Svábhegyen, Csúcs- és Kálvária-hegyen felállított lövegeink tüzelésöket megkezdvén (sic!), az a várból élénken viszonoztatott. Amint azonban a várnak az ellenség által történt erős felszereléséről közelebbről meggyőződtem, - az ellenség számos lövegei, csupa 18 és 24 fontos ágyúk és tizennégy 60 fontos mozsarakból állván, ezenkívül a vár falai is barikádok és elcölöpölések által erősítve lévén, világosan átláttam, hogy meztelen fegyverreli támadás célhoz vezető nem volna, és siker nélkül maradna, - minélfogva a vár teljes bekerítése és valóságos ostromlásához látnom kellett. Hozzáfogtunk tehát az előkészületekhez, s midőn az ostromárkok bevégezve, az ütegállomások a 12 fontos ütegeknek a Sz(ent) Gellért hegyen és a Kis-Svábhegyen, valamint a vetágyú ütegnek a Csúcshegyen, és a 60 fontos mozsaraknak a Sz(ent) Gellért hegyen és a közelében fekvő téglavető mögött elkészítve lón, - elkezdődött f. hó 13-án a vár lövöltetése (sic!). - 17-én, 606
