Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Csikány Tamás - Hermann Róbert: Buda ostroma - egy historiográfiai vita tényei
18-án és 19-én éjjel színtámadások tétettek, részint, hogy a várőrizet folytonos riasztások által gyöngíttessék, de különösen, hogy kipuhatoltassanak a vár azon gyönge oldalai, hol a támadás legvalószínűbben sikerülhetne. Végre, miután a rés járható, több ellenséges ágyú leszerelve lón, és a vár minden ütegekből derekasan összelövetve volt, elhatározám a várat 21-én napvirradtával egész erővel megtámadtatni és rohanással bevenni. Hogy ezt lehető legkisebb emberveszteséggel eszközölhessem, 20-ikán a várat reggeltől estig minden ütegekből lövettem. Beállván az éjjeli homály, a résre, hogy az ellenség csoportozását mögötte meggátoljam, kartácsokkal tüzeltettem, a vár bensejébe gránátok, bombák és rakéták záporát eresztettem, mi célját el nem tévesztvén, a vár őrserege elfoglalva lévén, a sajátképpi rohanó csapatok az éjjeli homálytól is fedve, rendbe alakultak, és lajtorjákat, s egyéb, a rohanáshoz szükséges eszközöket a vár falai közelébe szereztek, hogy így az általános jelre, mely reggeli 3 órakor a vár körül lévő minden ágyúknak egyszeri elsütése által adatott, a várat mindenfelólrol egyszerre megrohanják, mi következő rendben történt: Kinety ezredes hadosztálya a Víziváros felől a pallizadokat rohanta meg. A III-ik hadtest (Knezic) parancsnoksága alatt rohanását a Bécsi kapunak irányozta. Az l-ő hadtest (Nagysándor) a rést, a Fehérvári kaput és a szomszéd várfalakat rohanta meg. Végre a Il-ik hadtest (Aulich) a Rácváros felől a nádori kerten keresztül a volt hajóhíd irányábani palliszádokra vetette magát. Hentzi halála 607
