Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Csikány Tamás - Hermann Róbert: Buda ostroma - egy historiográfiai vita tényei
tartozó négy 60 fontos mozsár előkészítését rendelte el. Ezután a lövegeket, illetve a szükséges lőszereket gőzhajóra rakták és elindították Óbudára. Közben Budánál kijelölték a várfalnak azt a szakaszát, amelyen rést kell törni. Miután ezt Görgei jóváhagyta, a hadsereg tüzérparancsnokának, Psotta Móric alezredesnek az irányításával megkezdó'dött a réstörő és az ezt fedező ún. leszerelő üteg helyének előkészítése. A tábori ütegeknek szintén fedezékeket készítettek, miközben a védők figyelmének elterelésére időről- időre lőtték a várat. A vár belső épületeinek rombolása, felgyújtása elsősorban a lakosságra hatott rendkívül demoralizálóan, de a védőket is állandó figyelemre késztette. Ezt célozták azok a látszattámadások is, melyeket a gyalogság hajtott végre a Víziváros és a Tabán Duna felé eső oldalánál. A várostrom e szakaszában azonban a főszerep a tüzérségre hárult. A tüzelőállások kiépítése lassan haladt, hiszen csak sötétben lehetett dolgozni, nehogy a védők idő előtt felfedjék az ostromlövegek leendő helyeit. Az ostromágyúk május 14-én már a Naphegy mögött készen álltak arra, hogy a műszaki munkák befejezése után tüzelőállásokba kerüljenek. A lövegek mozgatására szintén csak éjjel került sor, a legnagyobb elővigyázatosság mellett. Az ágyúk, szekerek kerekeit szalmával kötötték be, hogy lehetőleg zajtalanul haladjanak. Május 15-én az esti órákban megkezdték a lövegek bevontatását. Másnap reggel 4 órakor megszólaltak a nehéz ágyúk és este 6 óráig a tábori lövegekkel együtt szinte szünet nélkül lőtték a várat. A másnap folytatódó lövetés eredményeként a vár falán rés keletkezett, mire Görgei elrendelte a rohamot. Ez elhamarkodott döntésnek bizonyult, mert a rés még nem volt eléggé járható. A május 17-én hajnalban indított roham alkalmával a támadóoszlopok nem tudtak a várba hatolni. További A lebombázott Dunapart 603
