Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1. szám - Versüzenetek - Kárpátaljáról. Füzes Magda versösszeállítása
VÁRI FÁBIÁN LÁSZLÓ Mikor a gyerek... Mikor a gyerek elbitangol, Nagyapja sokáig néz utána, S jeleket ír a görbebottal Maga elé a föld porába. Az ábrák rendre elbeszélik, Hogy a Fiút hiába várja: Ferde záporok felszegezték Egy üres útszéli keresztfára. Csak bajsza rezdül, csak térde roggyan, Mihelyt mögötte összesúgnak. Maga sem érti, mi okból tette, Hogy tengerit szórt a Fiastyúknak. Kopott kalapja szemére billen: Hogy is érhette ekkora szégyen! De látni véli azt a keresztet A pipafüst kékelló' ködében. Kézbe veszi az öreg vekkert, Beállítja reggeli hatra. S a temetőit fölött a lombok Megrezzenek egy pillanatra... Másnap, kezében görbebottal, Mert hívja a harang új kenyérré, Végigkopog egy üzenetet A megváltó Isten nevére. Korahalott nagybátyámért Éneket szerzenem rólad volna szép, korahalott nagybátyám, kis Elek. Dőljön szemükre a rengeteg éj, kik miatt meg nem ismerhettelek!
