Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Hajagos József: Komárom 1848 szeptemberétől decemberig
is kezdte működését, de mielőtt ennek eredményeiről szólnánk, érdemes kicsit időben előre ugranunk az Országos Honvédelmi Bizottmánynak (továbbiakban OHB) egy október 22-i rendeletéhez. Az OHB ekkor - talán nem tudva arról, vagy megmásítva Batthyány előbbi rendeletét - arra utasította a hadügyminisztériumot, hogy 20 000 fő' egészséges, 4800 beteg katonára és 2000 lóra számolja ki Komárom élelmezési szükségleteit. Ez abból a szempontból lehet érdekes számunkra, hogy részletesen tartalmazza a beszerzendő élelmezési cikkeket, s így megjelenhet előttünk egy egészséges és egy beteg katona, legalábbis élelmezési szempontból. E szerint egy egészséges, szolgálatot ellátó katonának naponta jár egy kenyérrészlet (= 1,34 kg kenyérlisztből készül), fél lat zsír (= 8,75 gr), 3/4 lat kősó (kb. 13 gr), 1/16 pint bors (kb. 4,4 gr) és 1/32 pint borecet (kb. 0,5 dl). Húsfogyasztása a következő: 22 nap 1/3 font friss marhahús (= 18,6 dkg) és hasonló mennyiségben 8 nap füstölt húst. A hús mellé a hónap egyik felében fokhagymát, a másik felében vereshagymát 3/8 lat (= 6,5 gr) mennyiségben. Az étkezés változatosságát javítandó 13 nap fél font főzésre való liszt (= 28 dkg), 4 nap 6 lat rizs (= 10,5 dkg), 4-4 nap 1/2 meszely hüvelyes és árpadara (= 1,5 dl), szintén 4 nap 1 meszely savanyú káposzta (= 3 dl) járt a katonának. Visszaemlékezéseket olvasva a katonák egyik „legfontosabb tevékenysége” az étkezés volt, amitől már csak az előírt és az azon felüli ital mennyiségének az elfogyasztása volt a fontosabb. A katonának naponta az előírás szerint 1 pint (= 1,69 liter) bor járt. Ne felejtsük el, hogy vizet nem igen ittak, s így ez a mennyiség a napi folyadék szempontjából már nem is tűnik soknak. S ha már ettek, ittak a katonák, akkor nyugodtan dohányozhattak, napi dohányadagjuk 1 1/2 lat (= 26 gr). A sebesültek étrendje némileg eltérő volt, mondhatnánk azt is, jobban megfelelt az egészséges étrendnek. A mennyiségek felsorolása nélkül nekik naponta járt zsemle, búzadara, friss marhahús, birkahús, zsír, aszalt gyümölcs és cukor. Változatosságként levesbe való árpa, rizs, borsó, lencse és bab járt. Italként jó minőségű bor és égett bor (talán egyenlő a forralt borral). A lovaknak naponta járt 1,5 porció zab és 5 porció széna. Az étkezésnél láttuk, hogy friss marhahús szerepelt, ez pedig feltételezte marhák tartását. Az előírt induló állomány - amelynek a későbbiekben aztán jelentős fogyását feltételezték - 758 db volt, amit szintén etetni kellett. Nekik naponta 5 porció széna és kukoricadara járt. Az élelmiszereknél tartották furcsa módon nyilván a tűzifát, megkülönböztetve a többitől a kenyérsütésre valót. Itt tartották nyilván a világítószereket is. Ebből megtudhatjuk, hogy 15 nap gyertya, míg másik 15 nap lámpába való olaj járt a katonáknak. Az ágyba való szalma nyilvántartását is az élelmiszerek között találhatjuk meg. A felsoroltaknak a havi beszerzési költsége igen nagy összeget tett ki, 154 972 Ft-ot. A legköltségesebb tételnek a kenyér liszt (26 820 Ft), a friss marhahús (24 256 Ft), a füstölt hús (17 416 Ft), a zab (13 124 Ft) és a bor (10 664 Ft) minősült. A megkívánt élelmiszerekből a komáromi raktárakban jelentősebb mennyiségben a kimutatás csak kenyérnek való lisztet, zabot, árpát, szalmát, olajat és tűzifát feltételezett. Viszont még a tervezet készítésekor nem ismerték Sárközy addigi tevékenységének az eredményét. Október 1-én Sárközy arra kérte a hadügyminisztériumot, hogy a komáromi vár szükségeire utaltasson ki 31 600 Ft-ot. Október 5-én értesítette a magyar fősereg mellett működő Csány László teljhatalmú kormánybiztost, 529
