Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Hajagos József: Komárom 1848 szeptemberétől decemberig
hogy már 4000 pozsonyi mérő (1 pozsonyi mérő = 54,3 liter) gabonát és 2000 mázsa lisztet hordatott be a várba. Szalonnát, rizst, rizskását, és más főzelékféléket Pestről kívánta beszerezni. Október 5-ig zabból még csak néhány száz mérőt sikerült vásárolnia, de bizakodott abban, hogy a szükséges 4000 mérőt is meg tudja venni. Csány rendeletére a beszerzéseknél élt a Komárom előtt elhaladó szállító hajók feltartóztatásával, és kényszervásárlással megszerezte a szükséges gabonaféléket. Miután elsősorban gabonát és nem lisztet szerzett be, november 10-én azt javasolta Kossuth Lajosnak, az OHB elnökének, hogy a várőrség számára szükséges lisztmennyiség biztosítása érdekében állítsanak fel egy kisebb hengermalmot a komáromi várban. Ez a későbbiekben meg is történt, aminek nagy hasznát vették a körülzárolás hónapjaiban. A liszt tárolására hordókat is kért Pestről. Míg a gabonaszükségletet a megyéből és az előbb említett kényszervásárlással úgy tűnik novemberre teljesen biztosítottak, a többi élelmiszer beszerzése lassabban haladt. Ezek beszerzésébe bekapcsolódott Kállay Ödön Szabolcs megyei képviselő is, akit október 23-án neveztek ki kormánybiztossá azzal a feladattal, hogy segédkezzen Komárom élelmiszerkészleteinek a biztosításában. Ezzel gyakorlatilag háromra emelkedett a Komárom felszerelésében résztvevő kormány- biztosok száma. Kállay a vásárlásokat Pesten eszközölte. Vásárlásai kiterjedtek a kenyérlisztre, zabra és a Sárközy által felsoroltakra. A megvásárolt termékeket gőzhajóval küldte Komáromba. Ezek minőségével azonban komoly problémák mutatkoztak. Egy feljelentés szerint: Részint rossz, vagy megromlott s használhatatlan, részint a fizetettnél sokkal olcsóbb cikkek szállíttattak”. Az OPIB december 2-án az ügy kivizsgálására utasította Sárközyt. Kállay december 15-én szabadságot kért családjának meglátogatására, amely után ígéretet tett a pénzügyi elszámolásra. Az OHB által is igényelt szigorú elszámoltatás azonban úgy tűnik elmaradt. Ezt támasztja alá Hunfalvy Pál 1849. július 25-i naplóbejegyzése. Eszerint: „Kállay Ödön a zsarolásnak mestere, mit Szabolcs és Bihar megyék bizonyítanak, s kormánybiztossága megerősített, mely minőségben a komáromi várat élelmezte, roppant pénzöszveggel rendelkezett, s máig sem számolt”, A beszerzett készletek pontos mennyiségét nem ismerjük. Azt viszont igen, hogy 1849 február végén már komoly hiány mutatkozott a friss marhahúsban, szénában és szalmában. Török Ignác várparancsnok február 27-én ezek sürgős beszerzésére szólította fel Puky Miklós akkori kormánybiztost a magyarok által megszállt csallóközi településekről. A hiány komolyságát mutatja, hogy a katonai élelmezési hivatal február folyamán önkényes beszerzéshez is folyamodott. Kozma János élelmezési főhadnagy február 15-én Zichy János gróf Harcsás-pusztai majorságából behajtatta az ott található szarvas- marhákat és juhokat, s behordatta a széna és szalma készleteket is. A hiányok annak ellenére mutatkoztak, hogy február végéig a Csallóközben és a Vágón túli településekben állomásozó magyar katonaság jórészt a falusi népesség élelmiszerkészleteiből elégítette ki saját igényeit, nehéz helyzetbe hozva az érintett települések lakosait. Hiányok mutatkoztak a tűzifa vonatkozásában is. Ezen némileg enyhített január folyamán Jeszenák János báró Nyitra vármegyei főispán és kormánybiztos, aki a császári csapatok elől Komáromba húzódott. Jeszenák Török Ignác tábornok február 5-i jelentése szerint: „az ellenség közelléte miatt közbe gördült nehézségek legyőzése után - több száz ölfa 530
