Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / Különszám - Hajagos József: Komárom 1848 szeptemberétől decemberig

seregével Komárom közelébe érve, a várban lévő tisztekkel együttműködve, kezébe keríti az erődítményt. Ezt elkerülendő, szeptember 21-én Batthyány Lajos gróf miniszterelnök nyilatkozatra szólította fel a tiszteket arról, hogy akarnak-e Jellacic ellen harcolni és a várat megvédeni? Majthényi szeptember 23-án kikényszerítette a nyilatkozatot a Mertz által összehívott tisztektől. Azok hajlandónak nyilatkoztak a várat bárki ellen megvédeni, de a harcmezőn a horvátokkal harcolni nem. Miután Batthyány az így nyilatkozók eltávolítására utasította Majthényit, Mertz és a tisztek kinyilatkoztatták, hogy Jellacic ellen is megvédik a várat, és semmi idegen sereget be nem fogadnak. Ez megnyugtatta Batthyányi, Majthényi azonban a vár biztosítását még nem látta megoldottnak több szempontból sem. Egyrészt a korábban vonakodó tisztek még a várban tartózkodtak. Igaz, többen közülük beosztásuk átadásával foglalkoztak, mivel nyugdíjaztatták magukat. Közéjük tartozott Mertz altábornagy és az erődítési igazgató, Karl Schaurath báró alezredes is. Nem tette le az esküt a magyar alkotmányra még a Turszky-zászlóalj sem. S nem lehetett tudni a váratlanul a várba érkezett új erődítési igazgatóról, Török Ignác alezredesről sem, hogy miként viszonyul az országban végbemenő politikai és katonai eseményekhez. Ráadásul Török lett az erődítmény rangidős tisztje is, és ezért Mertz szeptember 28-án neki adta át a parancsnokságot. Majthényi szeptember 29-én Halasy Ede kormánybiztos és Esterházy Pál gróf nemzetőr őrnagyok közreműködésével letetette az esküt a Turszky- zászlóaljjal, amelynek legénysége - tisztjeik vonakodása ellenére is - eleget tett a felszólításnak. Mertz és több vele hasonlóan gondolkodó tiszt még aznap eltávoztak Komáromból, Török pedig átengedte a várparancsnokságot Majthényinak, megtartva azonban az erődítési igazgatói beosztását. Ezekkel a lépésekkel Komárom végleg magyar kézre került.

Komárom készleteinek feltöltése

Jellacic csapatainak közelsége Komáromot - amelyet korábban a háború csak a szolgálatot teljesítő csapatok gyors váltakozása és a felszerelési feladatok megnövekedése révén érintett - kimozdította korábbi nyugalmi állapotából. Szeptemberre kimondva, kimondatlanul bekövetkezett Ausztriával a háború, amelyre fel kellett készíteni Komáromot. A magyar politikai vezetés természetesen már korábban is számolt egy bekövetkezhető háború lehetőségével, s az első terveket Komárom katonai felkészítésére már júniusban elkészíttették az akkori várparancsnoksággal. Az elkészített tervezet Komárom egyéves háborús szükségleteit vette figyelembe fegyverzet, élelmezés és erődítési szempontokból. Az élelmezés és egyéb nem fegyverzeti jellegű felszerelésekre a tervezet 934 000 Ft költséggel számolt. A júniusban elkészített előirányzatok azonban csak tervek maradtak, megvalósításukat nem kezdték meg.

Komárom felszerelésének és ellátásának problémája újból szeptember folyamán került elő. Batthyány Lajos szeptember 20-án a Komárom számára szükséges élelmiszerek beszerzésére adott utasítást. A hadügyminisztériumnak a szükségletek meghatározásánál 15 000 fős őrséggel és 1200 lóval kellett számolnia. A szükségletek beszerzésére Sárközy Józsefet nevezték ki komáromi kormánybiztossá szeptember 22-én. Sárközy kinevezése után meg

528