Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / Különszám - Hajagos József: Komárom 1848 szeptemberétől decemberig

Részlet a komáromi csatákból

hiányában egyre kevesebb lehetőségük maradt arra, hogy Komáromot megtartsák a császár hűségén, amire Mertz katonai előélete alapján mindenképpen törekedett. Az őrszolgálat ellátására kézenfekvő lett volna a nemzetőrség bevonása, de ezzel a számukra politikailag megbízhatatlan elemek számát növelték volna. Augusztustól azonban minden vonakodás ellenére rákényszerült Mertz arra, hogy a külső erődítményekben - Csillagsánc, Vág-hídfő, Nádor-vonal - nemzetőrök vegyék át az őrszolgálatot. Ezt helyi és az Esztergom megyéből érkezett nemzetőrök látták el. Szeptember 10-én Mertz pedig már arra is rákényszerült, hogy korlátozott számban az 0- és Újvárba is beengedjen nemzetőröket. Ez volt az az időszak, amikor a Turszkyakat és a Ceccopieriket is Pestre rendelték. Szeptember 19-én az időközben visszaérkezett 360 főnyi - magyar érzelmű - Turszky gyalogoson és 50 Bel- vardo ezredbeli tüzéren kívül 235 esztergomi és 130 komáromi nemzetőr alkotta a belső erődítmények őrségét. A nemzetőrök parancsnokságát Maj- thényi István báró honvéd alezredes látta el. Szeptember 19-én 143, szeptember 21-én újabb 185 nemzetőr vonult be a belső várba. Majthényi - a működését szeptember 20-án megkezdő Halasy Ede Komárom vármegyei kormánybiztos és Esterházy Pál gróf a Komárom megyei önkéntes nemzetőrök parancsnoka segítségével - a következő napokban, szeptember 22-én és 24-én újabb 600 nemzetőrt juttatott be. Ezekkel az intézkedésekkel gyakorlatilag szeptember 24-re magyar kézre kerültek a belső erődítmények is.

Természetesen fontos volt a tisztek magatartása, elkötelezettsége is. Szeptember folyamán fennállt annak a veszélye, hogy Jellacic horvát bán had527