Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5-6. szám - MELLÉKLET - Írottkő Stúdió

XXVII

„hatol" novellái hőseinek leikébe, nyomába ered a nyílt és elfojtott vágyaknak, írásaiban általában egyszerű emberek cselekedeteinek miértjét próbálja megérteni, és ennek eszköze a tudat alattiban való kutatás. Novelláiban a szimbólumok jelentős részének freudi magyarázata van. Például: A kút, A varázsló kertje, A béka stb.

A másik meghatározó tényező az impresszionizmus hatása. Talán ez nem véletlen, hiszen ez a stílusirányzat a századelő idején élte fénykorát, és unokatestvére, Kosztolányi Dezső műveinek nagy részében meghatározó jelentőségű volt (és természetesen a freudizmus is). Az impresszionisták a jelenségben próbálták a lényeget megfogni, a cselekedetek és érzések igazi mozgatórugóit kutatták. Az irodalmi alkotásokra jellemző a gazdag jelzőhasználat, a hangutánzó szavak és a színesztéziák használata.

Ezen elemektől rendkívül képszerűek Csáth Géza novellái. A varázsló kertje című novella erre a vizualitásra remek példa:

„... Sajátos növényvilág tenyészett itt. Hosszú szárú, kürt-alakú virágok, amelyek szirmai mintha fekete bársonyból volnának. Mindenütt elszórva alacsony, vékony szárú fehér virágok, amelyeknek egy szirma, csak egy szirma, gyenge piros színű volt... Százféle virágillat tevődött össze a bódító szagában, s a szivárvány minden színét megtalálhattad a virágok színeiben... A kert végében, a kerítéssel szemben egy kis ház gubbasztott."

Ezek a sorok is bizonyítják, hogy Csáth milyen ügyesen bánt a szavakkal, mennyire valósághűen tudta visszaadni a

EKOZA

meseszerű világot. A novella olvasása közben képzeletünkben megelevenednek ezek a rendkívül szemléletes képek. Szinte magunk is „a varázsló kertjében" járunk, érezzük a virágok illatát és a szereplők érzései világossá válnak számunkra. Mindemellett a kert rendkívül összetett szimbólum. Jelentheti csupán egy misztikus világ színhelyét, vagy a Paradicsomot, illetve az Élet kertjét is. Csáth novelláiban a mondanivaló, a mélyebb értelmezés sohasem marad el a kitűnő nyelvi megjelenítés mellett. *

A képszerűség, a novellák laza szerkesztettsége és az epizódszerűség miatt filmszerűek a Csáth-novellák.

Ez természetesen nemcsak az előbb említett novellára (A varázsló kertje) igaz, hanem szinte az összes írásra, beleértve a naplóit és önéletrajzi feljegyzéseit is.

A varázsló halála - A varázsló kertjével „rokon" novella - szerkesztettsége is hasonló. Már a kezdő sorok is ezt bizonyítják:

„A varázsló, egy harmincon aluli férfi, akinek arca már egészen szomorú, ráncos és kisgyerekes volt a sok ópiumtól, cigarettától és csóktól..."

A többi szereplő külső és belső tulajdonságait is ehhez hasonlóan nagyon találóan írja le:

Az apja, egy kedves, erős, széles vállú ember jött legelőször. Alig ősz még és kemény járású... Az anyja, egy sápadt, régen halott asszony, zsebkendőjével takarta el az arcát, és zokogva magához ölelte a varázsló fejét..."