Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 5-6. szám - Szabó Gyula: BUÉK-1959
eltávolítását követően az UTUNK kinevezett főszerkesztő-helyettese lett, s aki az alapszervezet titkáraként a gyűlésen a jelentést előterjesztette. „Orosz Irén: ...A magyarországi ellenforradalom nekünk is sok kárt okozott. Akkor, amikor egy Irószövetség-i alapszervezeti ülésen részt vettem és kijelentettem, hogy jó volna, ha mindenki a maga körében szétnézne, mit mulasztott, mit hibázott, akkor Földes élénken tiltakozott, fel volt háborodva, s azt mondta: mi nem csináltunk semmit... Nem értettem Földes elvtárs ki- fakadását, csak később. Valószínűnek tartom, hogy ő úgy érezte, hogy nagyobb mértékben hibás, mint mások, mert olyan dolgokat segített elő, amik ellen harcolni kellett volna. A szerkesztőségbe egy külső munkatárs riportot hozott a falu életéről... hogy az ottani parasztok... milyen örömmel regisztrálják az ellenforradalom leverését. A szerkesztőségből ezt a kéziratot eltanácsolták, kifogásolták, hogy ilyen magyar paraszt nincs, nem létezik, amelyik örülne annak, hogy a magyar forradalom ügye elbukott. Nem Földes utasította el, de az ő főszerkesztősége alatt történt... Nem hallottam sehol sem konkrétan, hogy a Párttal szembe fordult volna. Amikor visszajött a Párttól, utasításokkal, nem a saját véleményét közölte... Mélyen megrendültem, amikor Páskándinak a perét tárgyalták. Bejött egy tanú, egy rabruhába öltözött egyetemi diák. A fiatalember magatartása annyira nem illett a rabruhához. Olyan magabiztos, világosan látó ember válaszolt, hogy nem értettem meg, ami az ember és viselet® között van. Megtudtam, hogy apja, anyja munkás és párttag. A diák a Petőfi-körig nagyon rendes kommunista munkás volt. Belekerült a Petőfi körbe. Anyja azt mondta: kommunista ifjú volt, míg itthon volt... A fiú megérdemelte a büntetést, de hol vannak azok, akik felelősek ezért, és őket miért nem vonják felelősségre? Amikor Földes ügyét tárgyaljuk, ennek az anyának a szavait olvasom fel. A képzőművészeti iskola hallgatóinak illegális üléséről Földes elmulasztotta értesíteni a Pártot. Nem leszek árulója - szokta mondani. Hány anya teheti fel a kérdést így: Miért nem szólt a Pártnak Földes? O mindig a jól tájékozott volt tudta: ki, hol, mit mond. Jó információi és jó kapcsolatai voltak... Amikor önbírálatot gyakorolt, elmondta, hogy 15 év óta a Párt nevelte. Mindaz a tudás a munkásosztály pénzéből, erejéből, verejtékéből fakadt... Akármilyen képzett, akármilyen okos, mi történt volna, ha egy kapitalista államban, mondjuk Amerikában élt volna? Mehetett volna havat lapátolni, méterárut mérni. Akkor egyetemen tanult és tudja, hogy mit áldoz a munkásosztály a diákokra, a tanárokra, az egyetemek felszerelésére, a diákotthonokra, a diákok nevelésére, hogy egyetlen anyának se legyen oka megkérdezni, miért lett a fiából gazember, nem tette fel magának a kérdést, egy pillanatig nem mozdult meg a lelküsmerete, hogy hol a helye és mit kell tennie. Továbbra is fontosnak tartotta, hogy a hibákat másokéval mérje össze. Senkinek nincs ebben a Pártban olyan összeköttetése, nincs és nem is lehet, hogy felelősségre ne vonják, amit a Párttal szemben elkövetett. Miért hasonlít folyton össze? Amikor idejöttem, hetek óta nem alszom a Földes ügye miatt, mert végtelenül fáj, hogy egy embert, akit a Párt 15 évig nevelt, ide jutott. Miért tart mindig jobbra? Nyugtalanított ez az alapszervezeti ülés. Nem szerettem volna, ha elvtelen vitába fajul ez az ülés... Azt reméltem, hogy Földes előáll és elmondja, hol hibázott, mit csinált. Vannak pozitívumai, mert érdemesnek tartotta a Párt 15 éven keresztül, bizalmat helyezett belé... Itt vagyunk az alapszervezet párttartományi ülésén és eljutottunk oda, hogy azt 460
