Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 4. szám - Nyikolaj Trubeckoj: Az ukrán kérdés
lam, az orosz föderáció teljes jogú tagja vagy Oroszország autonóm része legyen. De esetünkben egyáltalán nem szükségszerű a politikai kérdés és a kultúra összekapcsolása. Tudjuk, hogy létezik össznémet kultúra annak ellenére, hogy az egyes német népcsoportok nem egyesültek közös államban, másrészt pedig azt is tudjuk, hogy a hinduknak teljesen önálló kultúrájuk van, s ezen az sem változtat, hogy független államiságukat már rég elvesztették. Ezért az ukrán és az összorosz kultúra problémája anélkül is tárgyalható, hogy mindezt összefüggésbe hozzuk azzal a kérdéssel, hogy milyen politikai és gazdasági-jogi kapcsolatok szabályozzák Ukrajna és Nagy-Oroszország viszonyát. Fentebb már láthattuk, hogy a Péter cár utáni időszakban komoly hiányosságai voltak az össznemzeti kultúrának, ezért felmerült a konkrétnemzeti eló'térbe helyező' reform igénye. Az ukrán kulturális szeparatizmus egyes hívei azt a felfogást hirdetik, hogy az a kultúra, amely mind ez idáig létezett Oroszországban, nem össznemzeti, hanem csakis nagyorosz kultúra volt. De ez tényszerűen hamis, fentebb már láthattuk, hogy a Péter cár utáni korszak össznemzeti kultúrája Nagy-Oroszország szellemi ukránosításával vette kezdetét, s ez az össznemzeti kultúra a Péter cár előtti korszakból csak a nyugat-orosz, ukrán, nem pedig a régi nagyorosz kulturális hagyományhoz kötődött. Ez utóbbi folytonossága a XVII. század végén megszakadt. Azt a teljesen nyilvánvaló tényt sem téveszthetjük szem elől, hogy nemcsak az össznemzeti kultúra megteremtésében, hanem kibontakozásában is aktívan részt vettek a nagyoroszok mellett az ukránok is, méghozzá úgy, hogy eközben nem adták fel nemzeti hovatartozásukat, ellenkezőleg, megerősítették az uk- ránsághoz való kötődésüket. Nem zárhatjuk ki az orosz irodalomból Gogolt, az orosz történetírásból Kosztomarovot, az orosz filológiából Potebnyát és így tovább. Szóval a Péter cár utáni korszak orosz kultúrája valóban össznemzeti, az ukránoktól sem idegen, nekik is sajátjuk - ez tagadhatatlan. így ha az ukránok egy része nem tekintette teljesen a sajátjának ezt á kultúrát, s ha ezt egybevetvén az egyszerű ukrán nép szellemiségével és életmódjával azt kellett látnia, hogy kiáltó ellentét van az elit kultúra és a népi alapok között -ez a tapasztalat nemcsak Ukrajnára, hanem Nagy-Oroszországra is érvényes volt, következésképpen nem azon alapult, hogy ez, úgymond, nagyorosz kultúra lett volna, hanem egész más okai voltak. Minden kultúrának legalább két vonulata kell, hogy legyen. Az egyik szorosan kötődik a konkrét etnikumhoz, a népi alapokhoz, a másik a szellemi élet csúcsteljesítményeit követi. A kultúra stabilitásához és egészségéhez elengedhetetlen, hogy e két komponens között szerves kapcsolat kötődjék, illetve mindkettő valóban megfeleljen rendeltetésének. A népi gyökerekből táplálkozó kultúra álljon összhangban az adott konkrét etnográfiai alapzat egyéni vonásaival, a szellemi élet magaslataiba törő kultúra pedig fejlődését tekintve feleljen meg a nemzet kiválasztott, kiemelkedő képviselői szellemi igényeinek. 366
