Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 4. szám - Székely András Bertalan: A venczeli örökség időszerűsége

püspök igazgatta Erdélyi Római Katolikus Népszövetség egyetemi-foiskolai szakosztálya - ez utóbbinak élén Venczel József állott - mozgalmi eszközökkel a gyakorlatba is át kívánta ültetni: szemináriumokat, vitaesteket rendeztek, felmérésekre, konkrét falukutatásokra és falusegító', szociális munkaszolgálatokra is sor került a szervezésükben, pályázatokat írtak ki stb.23 24

Abensővé tett keresztényszociális elvek Venczel írásaiban ezektói az évektől folyamatosan nyomon követhetőek. A középiskolások falumunkáját középpontba állító regöscserkészet kapcsán vetette papírra például: ji regölés útján végérvényesen kialakul a fiatal cserkész lelkében a tudat, hogy végeredményében a világnak alapját mégiscsak a dolgozó emberek alkotják, amiért számukra a legnagyobb megbecsülés jár ki. Mélységes rokonszenv ébred fel a regös-cserkészben a falu iránt, amely okvetlen eredményként meg is tapad a lelkében (...) közben a regös-gyerek tudomást szerez a falu értékeiről, bajairól és hiányairól, a falu viszont őszinte megnyilatkozását látja annak a törekvésnek, amelyet az osztályok összefogásaként szoktunk emlegetni. (...). A regöscserkészetnek az elért konkrét adatokban felmérhető eredményein kívül legnagyobb értéke talán az, hogy a cserkészet kilép abból a jiyárspolgári” keretből, amelyben minden hasonló szervezet megindulása első éveiben bizonytalan lépésekkel járni tanul. Szociális formát nyer. A cserkész tanulmányozni kezdi embertársát s már korán meggyőződik arról az igazságtalanságról, amely az emberiséget napról-napra kínozza, s amely egyedül a mai korrupt liberális társadalmi rendszer következménye. A cserkész hamarosan belátja azt, hogy neki is be kell állnia abba a harcba, amelyet a világ jobb berendezéséért folytatnak, s azért, hogy a dolgozó embereknek is biztosítsák mindazokat a jogokat és javakat, amelyek megilletik őket.**5

A falumunka értelmét tehát nem csupán a honismereti-néprajzi értékek megmentésében, hanem az ott élők nehéz helyzetén való enyhítésben látja, az intellektuálisan-gazdaságilag pusztuló falukultúra okán. A parasztok és a munkások gondjainak felderítésére irányuló ténykedések Venczel szerint egy nevezőre hozhatók, éspedig ja maga osztálymeggyőződése s főleg azon elfoly- tott, de itt-ott megnyilvánuló törekvések alapján, amelyek nyíltan és őszintén fordulnak a mai gazdasági rendszer túlkapásai ellen, s amelyeket a keresztény elvek is mind határozottabban sürgetnek. Az ifjúság ezt a közös törekvést látta meg. S mivel magát is elnyomottnak érzi, közös frontot keres a tömegekkel. ”26

Az etikai alapú népszolgálat eszménye tehát alapvonásként húzódik végig a venczeli életművön. A már érintett igazságosság célkitűzésén túl a társadalmi szolidaritás kereszténydemokrata alapelve is kellő' nyomatékot kap a rendszerében: „Az értelmiségnevelés társadalmi jellegű. Célja a népvezető intelligencia hivatás- és céltudatának kialakítása s ezzel a nép vezértestületének szolidáris alapokon való kiépítése”27 A szolidaritás össznemzeti méretekben sem elodázható, „új, gyakorlati értelmezést kell felvennie. A nemzeti szolidaritás ugyanis még nem merülhet ki abban, hogy időnkint összejövünk s egy23 Imreli István: Venczel József öröksége. In: Venczel József: Az önismeret útján, i. ni., 16. p.

24 Lengyel András: Egy „gustiánus” erdélyi szociológus. Vázlat Venczel Józsefről = Tiszatáj 1987, no. 11., 69-71. pp. és Balázs Sándor: Szociológia és nemzetiségi önismeret. Politikai Könyvkiadó, Bukarest, 1979, 111-114. pp.

25 Induljanak el az erdélyi regös-cserkészek is! In: A falumunka útján, i. m., 62-64. pp.

26 A falumunka értelme. In: A falumunka útján, i. m., 65. p.

27 Új magyar intelligencia, i. m., 85. p.

354