Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 4. szám - Székely András Bertalan: A venczeli örökség időszerűsége
célunk.19. Művelődéspolitikai koncepciójára hasonlóképpen hatott Gusti „kulturális reformizmusa”, vagyis hogy a tömegek szellemi felemelkedése nem a hagyományos ismeretterjesztéstől, hanem az érintettek önnön életük javítására irányuló erőfeszítésétől várható. A megőrizve haladás alapállása egyaránt jellemzi írásait s gyakorlati cselekvését. Saját megfogalmazásában: „az őrségváltás nem azonos fogalom a forradalommal, a cselekvés vagy ennek vágya - mely minden új nemzedék mozgató ereje és jellemző jegye - nem ellentétes a hagyománytisztelettel. Sőt beteges vonás amikor ez a kettő nem társul: a cselekvés, mely eredeti alkotásokra mozdítja az építő hagyományokat, és a hagyomány, mely biztosítja, hogy az új alkotások szerves folytatást jelentsenek,18 19 Hasonlóképp szorgalmazza a honismeret kiterjesztését, amelynek gyökérkötő erőt tulajdonít: nép fiát szűkebb hazájának, fajának, népe múltjának, küzdelmeinek, nagy fiainak ismerete, a nép életmegnyilvánulásainak tudatos látása, a honi szokások szeretete a hazai röghöz és az otthon küszöbéhez köti. Ha tudatosan nézi szülőföldjét és annak életét, másképp értékeli s idegenből is visszavágyik.”20 Önvédelmi célzatú népnevelési programjában első helyen áll a családi érzés és a családias gondolkodás kifejlesztése, megerősítése. Érzékeli a modem élet s a nehezedő szociális viszonyok családbomlasztó tendenciáit, ezt ellensúlyozandó húzza alá a családi nevelés alapépítő jellegét, kiegészítve a gyermekmozgalom iskolán kívüli nevelő hatásával.21 Venczel József kolozsvári egyetemi évei idején, 1931-ben XI. Pius pápa „Quadragesimo anno” címmel körlevelet adott ki. A világszerte nagyhatású dokumentum társadalomelméleti tengelyében az ún. hivatásrendiség állott, amely keresztényszociális vonásai miatt máig nem tekinthető okafogyottnak, a teória ,&z egyének társadalmi értékét (...) a közösségnek szolgáltatott munka alapján határozza meg, a társadalmat hivatárendekre tagolja, s ezt demokratikusan fogja fel abban az értelemben, hogy a közösség javára tevékenykedő minden egyénnek jogokat és megbecsülést biztosít, de hangsúlyozza a minőségi különbségeket, a hangsúlyt a teljesítményre helyezi (...) a hivatásrendek a hivatástudat-elvre épülnek, amit az enciklika új társadalmi tagozódási elvként tüntet fel és lényegét abban látja, hogy a társadalom egyedei szabad személyenként vehetnek részt a munkamegosztáson alapuló társadalmi életben. Ilyen vonatkozásban a munka természeti törvény és erkölcsi kötelesség. A rendiség intézménye (...) nem merevíti meg föltétlenül a társadalmi életet, a politikai változások a társadalmi és kulturális változásokkal együtt a rendi élet kereteit is átalakíthatják. ”22 A pápai körlevélben lefektetett modern hivatásrendiség elmélete egyfelől Venczel társadalomkutatói ars poeticájában neokantiánus módon ötvöződik az „etikai szocializmussal”, éspedig a parasztságra helyezett hangsúly miatt kelet-európai színezettel, a kisebbségi elnyomatásból adódóan jpedig humanistább telítettséggel.23 Másfelől ezen alapállást a Márton Áron későbbi 18 A Hitel és a közvélemény. In: Erdélyi föld - erdélyi társadalom, i. m. 49. 19 Az eltorzított nemzedék-fogalom. In: Erdélyi föld - erdélyi társadalom, i. m. 87. p. 20 Márton Áron püspök népnevelő rendszere. In: Erdélyi föld - erdélyi társadalom, i. m., 188. p. 21 Márton Áron püspök népnevelő rendszere, i. m., 188. p. és Művelődéspolitikai vázlat, i. m., 163. p. 22 Berényi Viktor - Gál Balázs: „Erdélynek változása” (1931-40). Kisebbségi társadalompolitika Venczel József értelmezésében = Harmadkor (Szeged) 1985, no. 3., 17-18. pp. 353
