Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 4. szám - Székely András Bertalan: A venczeli örökség időszerűsége

nyozásával - egyfelől a föld népességeltartó képességének számításakor a művelési ágak értékkülönbözőségét figyelembe vevő' agrársűrűségi mutatószám módszertani újítását is bevezeti, az ún. „mérlegelő” statisztikai látásmód jegyében. Másfelől nem csupán felmér, hanem javaslatokat is kidolgoz népe életterének a vertikális és horizontális növelésére, amelyek a havasi állattenyésztés, a közlekedési hálózat korszerűsítésétől, az agrárius életforma részbeni ipari-kereskedelmivé változtatásán, a társadalmi mobilitás szorgalmazásán át, a szomszédos nyugati, kisebb sűrűségű területekre település megtervezéséig terjednek.8

Az új elit megteremtéséért

A nép és az értelmiség közelítését szükségszerűségként fogja föl, mert érzékeli, hogy 41 kisebbségi magyarság vérszegény középosztálya a fóltétlen és biztos elszegényedés útján áll. A többségi vezető osztályok politikája éber következetességgel zárja el a hivatalt a magyar középosztály elől, gáncsolja el a szabad pályákon való elhelyezkedését s gátolja meg a megújhodás lehetőségeit. Reális célmutatás tehát, hogy a magyar kisebbség középosztályának útját a fenti egyrészt követelő, másrészt kényszerítő tényezők feltartóztathatatlanul a földmívesek és az ipari dolgozók százezrei közé vezetik,”9 E sorsközösség tuda- tosítója, egyben az abból adódó feladatokra való felkészítés terepe a falumunka, amelynek említett harmadik fázisa a népnevelés. A népnevelés Venczel értelmezésében küldetéses munka, amely megteremti a közértel- mességet, ami viszont a .kiművelt emberfők” függvénye. Tehát a népnevelés, a műveltség szolgálata egyrészt alkotást, másrészt terjesztést jelent. Az író, a művész és a tudós - az irodalom, a sajtó, a művészet és a tudomány segítségével, s a nemzet műveltségi hagyományaiból táplálkozva - alkot, teremt; az alkotásokat a hit- és műveltségterjesztés értelmiségei: a pap, a tanító és a tanár, az egészségügy szolgálattevői: az orvosok, az állatorvos és a gyógyszerész, s a munkaszervezés segítői: a jogász, a közgazdász és a mérnök közvetítik a tömegek felé.”10 11 Az előbbiek kirajzolják a Venczel által kulcsfontosságúnak tekintett értelmiségi hivatások körét.

Az elit Venczel József gondolati rendszerében sohasem válhat öncélúvá, mindig a közösség szolgálata. Az új értelmiség feladata a vezetés, ami kétirányú célkitűzést jelent: a) az öncélú középosztály helyét a népvezető intelligencia foglalja el; b) e népvezető intelligenciának elhelyezkedési területe a magyar vidék, ahol vezetésre rászoruló népréteggel közvetlenül kiépítheti kapcsolatait,”n Az ezirányú változást egyengető intézmények sorában figyelemre méltó hozadékú a nagyrészt Venczel által létrehozott s évtizedes fennállása alatt szerkesztett Hitel c. nemzetpolitikai szemle. A vágyott új közszellem két meghatározó jegye a hivatás és a minőség, az előbbi a keretet, az utóbbi a tartalmát adja.12

A venczeli felfogásban a művelődéspolitika egyenértékű a gazdaságpoli8 Venczel József: A székely népfelesleg. In: Erdélyi föld - erdélyi társadalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1988., 108-122. pp. és A székely kérdés lényege. In: A falumunka útján, i. m., 89-96. pp.

9 A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom, i. m. 62. p.

10 Művelődéspolitikai vázlat. In: A falumunka útján, i. m., 167. p.

11 Új magyar intelligencia, i. m., 80. p.

12 Főiskolás mozgalmaink közszelleme, i. m., 74., 76. p.

351