Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 4. szám - Székely András Bertalan: A venczeli örökség időszerűsége
SZÉKELY ANDRÁS BERTALAN A venczeli örökség időszerűsége1 Venczel József (Csíkszereda, 1913 - Kolozsvár, 1972), akinek halála negyed- százados évfordulója jegyében zajlik jelen tanácskozásunk, a ’30-as évek derekán vetette papírra a következőket: ,Az erdélyi magyarságnak 72-73 százaléka falun lakik. Már számbeli túlsúlyánál fogva is a legjelentősebb réteg. Természetes tehát, hogy az erdélyi magyarság népi feladatkörében a legelső helyet foglalja el. Fenntartó erejét tekintve, szerepe jól áttekinthető. Az erdélyi magyar társadalomban minden törekvésnek elindító és cél-oka.*1 2 3 Tudományos, közírói és gyakorlati munkásságában ez a felismerés, meggyőződés és elkötelezettség az eszmélésétől élete végéig kucsszerepet játszott. ♦ A falumunka úttörője Gondolatrendszerében a „falumunka” kifejezés három, egymást kölcsönösen feltételező és egymásra épülő tennivalót takar: „tudományos módszerrel és eszközökkel felméressék népünk helyzete és értékvilága (falukutatás), beállít- tassék ifjúságunk a népnevelés, a népegészségügy és népszervezés szolgálatába (falusi munkaszolgálat), és e munka eredményeképp megvalósuljon az értelmiségnevelés: az új intelligencia ránevelése a feladatokra, amelyek társadalmunk kis közösségeiben (községekben, vidéki egységterületeken) s az új nemzetépítés munkájában adódnak népünk minőségi színvonalsüllyedése megakadályozására, sajátos képességeinek kifejlesztésére s teremtő erejének érvényesítésére. A fenti program tágabban véve a társadalomtudomány, a társadalompolitika és az etika hármas egységét takarja, ami szintén végigvonul Venczel munkásságán. E teljességre törekvő felfogás nyíltan vállalt rokonságot mutat a kor kimagasló tudománytörténeti irányzatával, a Dimitrie Gusti professzor nevével fémjelzett bukaresti szociológiai iskoláéval. E vonulat „nemcsak azzal írta be nevét a tudománytörténetbe, hogy kidolgozta és alkalmazta a monografikus kutatás elméletét és módszertanát, hanem azzal is, hogy kidolgozta a kutatással összekötött társadalmi cselekvés módozatainak tech1 Előadásként elhangzott 1997. szeptember 22-én Budapesten az MTA Politikai Tudományok Intézetében rendezett „A vidék társadalma és gazdasága a Kárpát-medencében” c. nemzetközi tanácskozáson. 2 Venczel József: A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom. In: Az önismeret útján. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980, 62. p. 3 Venczel József: Főiskolás mozgalmaink közszelleme. In: A falumunka útján. Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, Székelyudvarhely, 1993. 76. p. 349
