Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 4. szám - Sarusi Mihály: Csavargólapok
Gyorshír: Merénylet! Szerdán a koradélelőtti órákban (egészen pontosan valamikor 10.31-kor ötödikén május havában az 1992-dik évben) a Békéscsabáról Orosházán át vezető 47. sz. főközlekedési úton (a Monori-kanyar utáni nyílegyenesben) merényletet kíséreltek meg az MTI Békéscsabára kiküldött tudósítója, kódolt nevén SAM ellen. A helybéli kormánypárti közvélemény által álliberális ellenzékiként számontartott Cseh Éva, a Gombár Rádió (korábban még az Amerika Hangja) újdondásza, miután az anyósülésre ültette az orosházi postaavatásra vele tartó SAM (alias Sarusi Mihály) MTI-ügynököt - akit ellenben a Békés-Csanád vármegyei (ilyen meg olyan) ellenzéki közvélemény kormánypártisággal gyanúsít szóval Sarusit tönkretenni igyekezve a szenvedő fél érzései szerint szánt szándékkal úgy akart előzni, majd a szembejövő forgalom miatt (az is volt!) sikertelen előzés után próbált (látszat szerint) úgy egy magatehetetlen (és nappal lévén, kivilágítatlan) négykerekű lovaskocsi mögé beállni, hogy egy ügyes mozdulattal a fuvaros hátuljába (bal hátsó kerekébe) vezette a Lada 1200-as vállalati személygépkocsiját. Szerencsére, mert hogy a rádiós állítása szerint szerencsére működött a beidegzettségge. Mindezek következtében alias Sarusi oldalán a Lada totál káros lett, a totál mögött ülő békéscsanádi hírügynök pedig alaposan berezelve kitámasztotta magát, s a merénylő legnagyobb meglepetésére épen, egészségesen mászott ki a Lada-roncsból. A merénylet ezzel be is fejeződött, mert (még mondják, hogy nincs hülye szerencséje SAM-nak!) a következő pillanatban a Magyar Köztársaság rendőrségének őrjáratozó gépkocsija fékezett a tébláboló merénylő és áldozata mögött. (Megjegyzendő, korábban - a bolsijáráskor - Balatonkenesén, valamint Münnich-falva határában igyekeztek ismeretlen tettesek az egyesek által íróként is figyelembe vett S. M.-et - az ügyet közlekedési balesetnek álcázva - a túlvilágra átsegíteni.) Badacsonyi kalóz Bitte, ezt vigye, ennél olcsóbbat nem kap, Bitte, nem értem, Bitte majdnem ingyen adom ezt a kis barackot, szőlőt, répát, Bitte, könyörög a parasztasszony a fonyódi nagyvásáron, kiteszi a lelkét az idegenekért! Még idegenül is megtanul, Bitte, kérem, Bitte, bármit, csak hogy túladjon a portékáján, a kertjében termett mindenféle finomságokon. Bitte, mondja túlnan a badacsonyi kikötőben a hegyi taxis is, sőt, ő teljes mondatokat rak össze a németből, hogy javarészt német vendégeivel szót értsen. Még hogy Bitte, menj az édesanyádba, szól magyarul s tán németül is valami hasonlót hadar, mert a Balatonunknál nyaraló dajcsok elképedve merednek rá. Mivelhogy valami olyasmit magyaráz ordítva, hadonászva, a két öreget a hegyi bérkocsiról letaszítva, hogy csak akkor jöhetnek, ha kifizetik a teljes fuvart, mert miattuk üresen marad - az ő számítása szerint - vagy tíz hely! Mellette az üres ülésen hárman is elférnének, a mögötte lévő két-három- személyes pádon is legalább kétszer ennyien, mert vitt ő már föl egyszerre tizenöt dajcsot, neki csak úgy éri meg, ki fizeti ki a benzint, az adót, ha csak úgy felzötyög négy-öt utassal?! Anyád, az a büdös ez meg az, mondja 297
