Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1. szám - Versüzenetek - Kárpátaljáról. Füzes Magda versösszeállítása
Tegnap eltévedt bárányfelhők ígértek hűs vizet. De szél támadt, elkergette a kóbor népet, s mi földre borulva féltük nyilait bősz harangoknak. Uram, fordítsd arcod szegény mezőinkre! Tán neked is fájna, ha napnyugovásig puszta maradna, hol most még zsenge füvecskék kúsznak a rögre, felékesítve a szürke vidéket. Adj esőt, hogy kinyújthassuk meggörnyedt hátunk, megfürdessük porlepte arcunk. Uram, tudd: reszketünk szeszélyeidtől, de az irántad való szeretetet már kiégette belőlünk a reménytelenség. A mezőt öleljük egyre lassabban növő gyökereinkkel, sarjadékainknak könyörgünk oltalomért. Úgy pusztulunk el, mint a gladiátorok... Téli éjszakán A süket falra mártír fahasábok morzejelekkel titkot fénylenek. Jajgat a lélek. Dörömböl hiányod. Éjfél rikoltoz a világ felett. 16
