Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 2. szám - Szonntág Gábor: Thomas Merton - Misztikus teológus és szemlélődő

SZONNTÁG GÁBOR

Thomas Merton - Misztikus teológus és szemlélődő VI.

Keresztény misztika

A hit ajtót nyit a lelki valóságok megtapasztalásához. A hit fogalmakkal kezdó'dik, de átlép rajtuk, s eléri azt a fényes sötétet, amely nem csupán „meghaladja” fogalmainkat, hanem ,Innen” esik a fogalmi tudáson: annak a valóságnak kimondhatatlan sötétje ez, amely túl közeli, túl bensőséges ahhoz, hogy vizsgálhassuk Isten valóságát pontosan úgy éljük át, mint saját legben- sőbb lényünket. Úgy fedezzük fel ó't, ahogy saját legmélyebb valónk érintetlen mélyeit. Ha a szentségek létrejönnek, akkor olyan dinamizmussal hatnak és élnek közöttünk, amely félúton van a teremtett és az isteni világ között. Egyszerű lényegükkel könnyedén megérintik érzéseinket, s lelkünk mélyén felgyújtják Isten titokzatos tüzét. Aztán a szentségi jelek eltűnnek, de olyan valóságokat hagynak birtokunkban, amelyeket nem lehet maradéktalanul kifejteni emberi nyelven.

(Thomas Merton: Az élő kenyér)

Felvirradt a Vizöntő kora, amely a háború, éhinség, betegség és pusztulás folytatódó megléte dacára a lélek újra eló'térbe kerülésének aranykorává is fejlődhet. A technikai tudomány és szakismeret magarája, amely a huszadik század harmadik negyedében dominált, nem tudta eloltani a szétzilált emberiség újraegyesítésének égó' vágyát, azét az integrációét, amely csak az „emberi” elemeinek a „szent”-be történő' olvasztásában valósulhat meg. Ironikus, de nem meglepő', hogy a gyors tudományos felfedezések és a technikai fejlődés korszaka elegendő csalódottságot és válságot teremt ahhoz, hogy a modern éra legintenzívebb spirituális keresését váltsa ki. Ezen új keresők első sorában egy Vízöntőt találunk Thomas Mertont, aki az egyik legősibb és legtradicionálisabb vallásos életformában fedezett fel új igazságokat.

Kevés író, nem is beszélve a vallásos témák íróiról, élvezi azt az irodalmi sikert, amely Mertont közéleti személlyé tette és sosem keresett elismerésben részesítette mint költőt, irodalomkritikust, lelki tanácsadót és társadalmi kommentátort. Több mint harminc könyve, cikkei és könyvismertetői százai különösen változatos közönséget vonzanak a teljes vallásos spektrumból, nem is említve a filozófusokat, költőket és államférfiakat. Irodalmi körökben nagy tiszteletnek örvendett, széles tájékozottságú esztétának tekintették, aki a legkülönbözőbb műfajokban ért el sikert.

155